Az istenfélő ember
„Aki takargatja vétkét, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer. Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik.” (Péld 28,13-14)
Mi is a boldogság? „Ez egy érzés, ami magával ragadja az embert, de nemcsak őt, hanem azokat is, akik érintkezésbe lépnek vele. Lényünkből tiszta forrásként feltörő erő ez, megmagyarázhatatlan és leírhatatlan.”- írja Szabó Katalin.
Isten komoly tisztelete nélkül sohasem gyökerezhet meg bennünk a tiszta, a boldog élet. Az Úr félelme minden igaz élet kezdete és alapja. Aki vétkeit rejtegeti, takargatja, az nem tudja szívből imádni Istent és képtelen szentül élni. Az boldog, aki tesz valamit (megvallja és elhagyja vétkeit), és aki Isten iránti szeretetből vigyáz arra, hogy ne tegyen rosszat. Ezért meggondolja nemcsak a komolyabb döntéseket, hanem szinte minden mozdulatát. Aki féli Istent, ügyel arra, hogy tévedés áldozata ne legyen, nehogy elhanyagolja kötelességét, vagy bűnt kövessen el. Távol tartja magát a rossz társaságoktól, vigyáz a beszédére, és az életmódját Isten akaratához és törvényéhez igazítja. Ez az „istenfélelem” nem rontja meg az embert, sem az életünket nem teszi szegényebbé, értéktelenebbé, sőt boldogságot ad. Boldogabb az éber őrszem, mint az, aki elaludt őrhelyén. Aki a gonoszt észreveszi és kerüli, az boldogabb, mint aki nemtörödöm módon tovább megy és tönkreteszi saját magát és környezetét.
Gondolom tudjátok azt is, hogy az istenfélelem kegyelmi ajándék, amely olyan úton vezeti az embert, amelyen semmiféle ellenség nem árthat neki. Mégha a halál árnyékának völgyében is járunk, nem félünk a gonosztól, mert az Úr szüntelen velünk van és jobbjával támogat. Ha elesünk, felemel, ha a bűn gyötri szívünk, megtisztít és Szentlelke által képesekké tesz arra, hogy tisztaságunkat megőrízzük ebben a világban. Salamon király megpróbálta a világ szerinti életet és az Isten szerinti életet is: az egyikben merő hiábavalóságot talált, a másikban boldogságot. Válasszátok a rövidebb utat a boldogság felé, amely az istenfélelem, mert a „kemény szívű bajba esik” és nem lesz boldog!
(Orbán Attila, Dés-Cichegy,Erdély)
**************************
Imádság:
Magasztalunk mennyei Atyánk, hogy minden nap megnyithatjuk szívünket előtted. Köszönjük, hogy érezhetjük isteni mindenható hatalmadat, atyai szeretetedet és köszönjük, hogy te Úr vagy mindenek fölött, még a gonoszok fölött is. Te adj erőt, hogy megvallhassuk és elhagyhassuk vétkeinket. Kérünk téged arra, hogy segíts képviselni az Úr Jézus szabadítását, irgalmát és kegyelmét akkor is, ha nagyon kényes a helyzet. Kérünk, Te tegyél boldog emberekké a szeretteink között, a családban, a munkahelyen. Segíts Urunk, hogy így imádkozzunk hűséggel azokért is, akik miatt talán szenvednünk kell. Ámen.
*************************
A nap gondolata:
„Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. Féljétek az Urat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.” (Zsolt. 34,9-10)
Kommentáld!