Az otthoni munkáról
„Amikor József tizenhét éves lett, testvéreivel együtt a nyájat legeltette, és ő volt a bojtár Bilhának és Zilpának, apja feleségeinek a fiai mellett…” (1Móz 37,2)
József történetét általában valamilyen szinten ismerni szoktuk. A keresztyén ember azért, mert az Ószövetségnek egy szép és egyházi körökben ismert része. A nem keresztyén emberek, ha jártak hittanra valamikor találkoztak vele, de lehet csak egyszerűen valamelyik filmfeldolgozást látták egyszer. Ha teljesen ismeretlen lenne számodra, akkor (ha érdekel) olvasd el Mózes első könyve 37. részétől a 50. részig.
Szóval, Józsefről tudunk sok mindent, amiről beszélni is szoktunk: jobban szerette őt apja a többi testvérénél, mert öregségére született a jobban szeretett feleségétől, cifra ruhát, vagy köntöst csináltatott neki az apja. Ő pedig árulkodott, azaz „rossz híreket” hordott haza a testvéreiről. Aztán álmokat látott, amikben testvérei, de még szülei is leborultak előtte, és ezeket az álmokat pedig szépen el is mesélgette nekik, úgy, hogy ezt már apja is sokallta!Arról azonban nem nagyon szoktunk beszélni, hogy ez a József nevű „apja kedvence”, elkényeztetett fiúcska is ugyanúgy részt vett a családi munkamegosztásban, mint a többiek. Bár megkülönböztetett volt, dolgoznia kellett, a többiekkel együtt legeltette a nyájat, vagy épp bojtárkodott. Igen, ez azért, meg a szép ruha viselése jelzi, hogy nem ő vitte a munka dandárját, de a családi munkamegosztást ő sem kerülhette el, neki is dolgoznia kellett a családi gazdaságban.Kérdezheted, hogy hogyan is érint ez ma bennünket? A válasz nem túl bonyolult.
Ez az Ige abban segít nekünk, hogy merjük gyermekeinket a családi munkamegosztásba bevonni. Nekem voltak már, akik arra panaszkodtak, hogy mivel ők gyermekkoruktól kezdve dolgozni voltak kénytelenek, a saját gyermekeiket megkímélték a munkától, és ez nagyon visszaütött később, mert egyszerűen nem akartak dolgozni a gyermekeik. Lehet, hogy ez számunkra ma már távoli, vagy végletesnek tűnik. Ám arra kérlek, hogy ma gondold át, a családi feladatelosztásban bent van-e mindenki? Nemcsak neked, hanem gyermekeidnek is szüksége van arra, hogy megtanulják: van dolguk, a munkában van felelősségük.
Tudom, hogy sokszor gyorsabb és egyszerűbb valamit megcsinálni helyettük is… De nézz bele ebbe az Igébe: még a megkímélt, kivételezett gyermeknek is volt feladata, munkája a családban.Légy ma ebben gyakorlatias! Egy imádság után írd össze, ha az segít, hogy milyen munkáitok vannak a családban és az hogyan oszlik el. Aztán gondold újra, hogyan lenne ez ideális nálatok, hogy mindenkinek korához és lehetőségeihez mérten meglegyen a saját feladata. Nézd csak: Krisztus az áldozatot egyedül hozta meg értünk, de aztán azt mondta: „Menjetek és tegyetek...” (Böttger Antal, Verőce)
**************************
Imádság:
Uram! Néha csak azt éreztem, hogy sok van rajtam, vagy hogy nem bírom tovább. És talán eszembe sem jutott, hogy hogyan is lenne jó leosztani a feladatokat. Vagy azt is tudod, mennyi elégedetlenségem volt mások munkájában, akár még a családomban is. Bocsáss meg nekem, és hadd kezdjem most újragondolni ezeket Veled! Ámen.
*************************
A nap gondolata:
A jellemed az alapján mérhető, hogy milyen magasak az eszményképeid, mekkora az együttérzésed, milyen mély a meggyőződésed, és meddig bírja a kitartásod. Minden feladathoz úgy fogj hozzá, hogy a lehető legjobban akard csinálni.
Kommentáld!