Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk.
Ezen
a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett
csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett
gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából
olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból,
valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában
délután három órakor keresztút-járást is tartanak.
A szertartás
kezdetén a pap és kísérői leborulnak az oltár előtt, majd következik az
igeliturgia, melynek részeként a szenvedéstörténetet, a passiót
felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus
szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. A szentírási
olvasmányok utáni könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért
szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, az egyháztól
elszakadtakért, a hitetlenekért, az Ószövetség népéért, a zsidókért,
valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért - és különösen a
szenvedőkért.
Ezután a pap a virágvasárnapon letakart feszületről
leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek
csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott az
Üdvözítő, aki értünk szenvedett.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkozhatnak.
Az
egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és
60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól,
valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Magyar Kurír
Kommentáld!