A másik nagyképű autós megleckéztetése; veszekedés egy figyelmetlen járókelővel; kiszúrás a minket megbántó emberekkel: Péter apostol emlékeztet minket arra, hogy ne reagáljunk hasonlóan a minket ért sérelmekre.
„Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak.
Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek.
Mert aki szeretne örülni az életnek és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot; forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót, keresse és kövesse a békességet; mert az Úr szeme az igazakon van, és füle az ő könyörgésükre figyel, az Úr arca pedig a gonoszt cselekvők ellen fordul.” (1 Péter 3,8-12)
Hogyan lehet ezt gyakorolni? Az utcán járva jusson eszünkbe imát mondani ismeretlen emberekért, ha ingerülten tolakodnak, fellöknek minket, vagy fájdalom és szomorúság sugárzik az arcukról. Emlékezzünk erre: „ne fizessetek a gonoszért gonosszal”! Helyette áldjuk meg azokat, akiknek nyilvánvalóan szükségük van erre! Sosem tudhatjuk senkiről, hogy milyen nyomorúság vagy bűn miatt tör ki belőle a gonoszság. Az ilyen embereknek nagy szükségük van Jézusra! Gondolj arra, hogy ha te is gonoszsággal reagálsz rájuk ima vagy áldás helyett, akkor Jézus szeretetét tagadod meg tőlük.
Kommentáld!