Egyikünk sem tökéletes. Lesznek az életben olyan pillanatok, amikor megbotlunk. Szerencsére ott van nekünk Jézus minden területen, ahol elbukhatunk. Halála és feltámadása lehetővé teszi, hogy rendezzük Istennel a számlánkat, és elnyerjük a bocsánatot, amit nekünk kínál. Az ő bocsánata elfedi az összes bűnünket és soha nem fogy el.

Mi történik, amikor tudjuk, hogy Isten megbocsát, de valamilyen okból nem sikerül saját magunknak megbocsátanunk?

Íme 5 igazság Isten bocsánatáról.

1. Nem arról van szó, hogy mit teszünk.

A megbocsátás soha nem arról szólt, hogy mit is teszünk azért, hogy kiérdemeljük. Minden azon alapul, amit Jézus tett. Ahogy az Efezusiaknak írt levél 2:8-ban olvashatjuk, «Kegyelemből részesültetek a megváltásban (megbocsátásban), a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka.» Ha a bűnbocsánat Jézus ajándéka, meg kell tanulnunk elfogadni a csodálatos dolgot, amit nekünk készített. Megbocsát nekünk, hát igyekezzünk mi is megbocsátani magunknak.

2. Isten bocsánata eltakarja a bűneinket.

Amikor Isten megbocsát nekünk, ezt nem csak egy dologért teszi, amit elkövettünk, de minden múltbeli, jelenlegi és jövőbeni bűnünkért. Nem válogat. János 1. leveléből (1:9) megtudjuk: « Ha megvalljuk bűneinket, akkor mivel jó és igazságos, megbocsátja bűneinket, és minden igazságtalanságtól megtisztít minket. » Ezek a versek nem egyetlen dolgot említenek, amiért bocsánatot nyerünk, hanem kimondják: « minden igazságtalanságtól», minden gonoszságtól. Azt az egyetlen bűnt, amit elkövettetek, és ami oly borzalmasnak tűnik számotokra, azt is megbocsátotta. Elég, ha felismerjük bűnös állapotunkat, és elfogadjuk a bűnbocsánatot, amit Jézus nekünk kínál.

3. Isten megbocsátásának nincs határa.

Könnyen gondolhatjuk azt, hogy Isten bármikor ráunhat a megbocsátásra, és egyszer csak felhagy vele. Messze nem így van. Nézzük, mit mondanak ezek a sorok: «Akkor odalépett hozzá (Jézushoz) Péter, és megkérdezte: «Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer? »  « Mondom neked – felelte Jézus -, nem hétszer, hanem hetvenhétszer.» (Mt 18, 21-22) Még ha Jézus konkrét számokat is használ, valójában arról van szó, hogy a megbocsátásának nincs határa. Attól nem kell félnünk, hogy nem lesz alkalmunk a bűnbocsánat elnyerésére. Jézus hozzánk való irgalma és kegyelme soha nem merül ki.

4. Isten megbocsát nekünk, és nem emlékezik bűneinkre.

Még ha a mi Urunk mindentudó is, saját döntése, hogy nem jegyzi meg a bűneinket. Ahogy a Zsidóknak írt levél 8:12-ben olvashatjuk: «Irgalmas leszek bűneik iránt, és vétkükre többé nem emlékezem [sem a hibájukra].» Milyen csodálatos gondolat, hogy úgy dönt: minket feddhetetlennek és szentnek lát, hála annak, amit Jézus tett. Ennek arra kéne indítania minket, hogy nagyon hálásak legyünk. Ahogy ez a vers mondja: «Boldog, akinek a bűne megbocsátva, akinek be van födve gonoszsága!». (Zsolt 32:1). Örömmel és békével telhet meg a szívünk, tudván, hogy megigazultunk Isten előtt.

5. Krisztus által új teremtmények vagyunk.

Isten bocsánata nem csak hogy eltörli a bűneinket, de benne új teremtmények leszünk. Nézzük meg a Korintusiaknak írt második levél 5:17-ben, amely így szól: «Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg.» Ha azt választottuk, hogy elfogadjuk Krisztus bűnbocsánatát, neki köszönhetően megújultunk. Ami a múltban történt, nem határol be, hanem Ő határoz meg minket. Rábízhatjuk hát magunkat, ismervén a szeretetet és az áldozatot, amit nekünk bemutatott. Megújultatok, a régi eltűnt.

Igen fontos hát megtanulni megbocsátani saját magunknak. Ha nem tesszük, akkor nem hisszük, hogy Isten megbocsátása (önmagában) elég. Több mint elég. Higgyétek el, hogy Jézus elfedte az összes bűnötöket, és hogy új teremtmények lettetek benne. Feltétel nélkül szeret Titeket. Engedjétek, hogy betöltsön Benneteket ez az igazság, és éljétek át.

Írta: Becky Weber
Fordította: Sáriné Horváth Mónika

Forrás: infochretienne.com