Érseki címere
Tiszteletre méltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja.
Pappá szentelésétől érseki kinevezéséig
Kispapként a szombathelyi szemináriumban nevelkedett. 1915-ben gróf Mikes János megyés püspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták, püspökével együtt. Még ebben az évben Zalaegerszegre, a Mária Magdolna templomba kapott plébánosi kinevezést.
1944. március 4-én XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. 1944. március 25-én az esztergomi bazilikában Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek szentelte püspökké.
Hivatalát március 29-én,
épp születésnapján foglalta el. Jelmondatául a „Devictus vincit”
(legyőzetve győz) mondatot választotta. Szigorú és következetes munkája
során számos iskolát és plébániát alapított.
Nevéhez fűződik az a tiltakozó levél, amelyet az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök. A levelet személyesen adta át Szálasi miniszterelnök-helyettesének. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták. Sopronkőhidán raboskodott, majd az Isteni Megváltó Leányai apácarend soproni kolostorában házi őrizet alatt tartották. 1945. április 20-án visszatért püspöki székhelyére, Veszprémbe.
Érseki kinevezésétől felmentéséig
1945 március 29-én súlyos cukorbetegségben meghalt az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Piusz esztergomi érsekké nevezte ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. 1946. február 21-én nevezték ki bíborossá.
A kommunista hatalom súlyos támadásokat indított az egyházak ellen,
amely támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni,
mígnem 1948. december 26-án letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. Legfőbb kínzója Décsi Gyula volt. Számos jegyzőkönyvet Sulner László írásszakértő és felesége írt alá, de Mindszenty sajátkezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították. A Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott[1] koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949. február 8.), de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe került Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben.
Innen szabadult 1956. október 30-án, amikor Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy, Molnár Bertalan és Deák János hadnagyok Felsőpetényből Rétságra, majd Budapestre vitték.[] Az 1956-os forradalom
utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján
fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a
kommunistákkal kollaboráló papokat. 1956. november 4-én a Parlamentből, ahová Tildy Zoltán
hívta be, kénytelen volt az amerikai követségre menekülni, mert
Budapestet ellepték a szovjet tankok, és vérbe fojtották a forradalmat.
Mindszenty az egyik kiemelt közellenséggé vált.
1971. szeptember 28-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően - szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán - elhagyta Magyarországot. Amikor VI. Pál pápa
találkozott vele, neki adta mellkeresztjét és gyűrűjét. Mivel látta,
hogy ez a megállapodás személyi szabadságát sérti (a Vatikánt nem
hagyhatta volna el, nem pasztorálhatott volna, és nem érintkezhetett
volna a Magyarországról elmenekült honfitársakkal), saját akaratából – a
Szentszék nem akadályozta meg a döntését – az egyházjogilag a magyar
prímások alá tartozó bécsi szemináriumba, a Pázmáneumba utazott és haláláig ott élt. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit.
Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én
VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket
azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty hat
pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára
világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a
drámai időkben. A katolikus egyház modern történetében ugyancsak példa
nélkül állt, hogy az Egyházfő ilyen magas rangú főpapot letegyen a
székéből.[forrás?] (Lemondatása Kádárék követelése volt, s ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt egyházi személyeket.)
Miután Mindszenty József bíboros-prímás-érseket felmentették tisztségéből, utódjaként 1974-ben Lékai László addigi veszprémi apostoli kormányzót áthelyezték az esztergomi főegyházmegye apostoli kormányzójává. (Majd 1976. február 12-én VI. Pál pápa kinevezte esztergomi érseknek, és május 24-én bíborosi címet kapott.)
Felmentésétől haláláig
A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatta pasztorációs útjait, de vesebaja egyre súlyosbodott, amelyhez prosztatarák
is párosult. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényelt, s ezt el is
végezték az érseken, dr. Bianchi vezetésével. Az altatásból azonban már
nem ébredt föl.
1975. május 6-án halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd a rendszerváltás után, 1991. május 4-én az esztergomi érseki kriptában talált végső nyugalomra az esztergomi bazilika altemplomában.
Emlékezete
Ügyében a Legfőbb Ügyészség 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Ezt a rehabilitálási eljárást hivatalosan 2012-ben zárták le.
Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban állandó kiállítás mutatja be Mindszenty életét. Állandó kiállítás nyílt 2012-ben Szombathelyen,
a püspöki palotában is. Ugyanebben az évben emléktáblát avattak a város
egykori szemináriuma (ma egyházmegyei kollégium) falán. Szobra áll
többek között Zalaegerszegen.[1]
Galéria
Mindszenty József első budapesti köztéri szobra
(Budapest, XVI. ker., Templom tér)
|
Mindszenty József szobra Zalaegerszegen
|
A hercegprímás mellszobra az egri bazilikában
|
Emlékoszlopon elhelyezett dombormű, Budapest XII. kerület, Csaba utca 5.
|
Mindszenty József szobra Budapest XII ik kerületében a Mindszenty téren
|
Művei
- Az édesanya, Budapest, 1916.
- Zala segélykiáltása, Zalaegerszeg, 1927.
- Padányi Biró Márton [1] veszprémi püspök élete és kora, Zalaegerszeg, 1934.
- Igazság és szeretet. Mindszenty hercegprímás beszédeiből 1945-46., Budapest, 1946.
- Mindszenty okmánytár. Pásztorlevelek, beszédek, nyilatkozatok. Szerk. Vecsey József. München, 1957
- Esztergom, a prímások ezeréves városa, Bécs, 1973
- Emlékirataim, Vörösváry, Toronto, 1974.
- Napi jegyzetek. Amerikai követség 1956-1971 Szerk. Csonka Emil, Vaduz, 1979.
- EGY TRAGIKUS SORSÚ NEMZET Nem kiadott mű a Mindszenty-Stiftung tulajdonában
- Hirdettem az igét (1989, Budapest, Romhányi László kiadása)
Kommentáld!