,,A példázat pedig ezt
jelenti: A mag az Isten Igéje.”
Évekkel ezelőtt egy téli napon
egy összejövetel alkalmával magot vetettünk néhány ismerősömmel. Kis
műanyagpohárba napraforgó magukat tettünk majd földdel elfedve, megöntözve
meleg helyre tettük. Ahogy teltek a napok a kis mag elindult a fejlődés útján. Izgatottan
vártam azt a pillanatot, amikor megpillantom a kis zöld bimbózó növénykét, aki
éppen akkor kezdi el életét. Napok, hetek múlva szép növénnyé vált és végtelen
boldogság volt látni, ahogy elindul az élete. Ma sincs ez másképp egy-egy
virágommal vagy alkalom adtán olyan maggal, amiből valamilyen növény fejlődik
majd ki.
Ez a példázat rólunk szól. A mag
Isten szava. Azok a gondolatok, amelyeket olvashatunk a Bibliában. Azok a
szavak, amelyeket leírtak a Biblia írói mind-mind Isten gondolatai rólunk, velünk
kapcsolatban és a kettőnk kapcsolatáról. Mi vagyunk a talaj, a föld a magnak.
Annyiszor eltűnődöm, hogy vajon a felsorolt földek közül, vajon az én szívem
melyik csoportba tartozik? Vajon vannak kövek a szívemben, amelyek elnyomják
Isten gondolatait, vagy tövisek vannak, amelyek nem is engedik meggyökerezni
bennem a szeretetet? Ha pedig jó talajnak számít a szívem, akkor vajon mennyi
idő, ameddig ki kell benne Isten Igéje, szavainak magjai?
Az egyik reggel olvastam, hogy
Isten bármilyen messze eltud jönni értem. Tehát azt gondolom, hogy ha engedem,
akkor Ő az én szívemet is kigyomlálja és magjai növekedésnek indulnak benne.
A mai nap egyik feladat az lesz,
hogy megnyissuk a szívünk kertjét
azoknak a magoknak, amik Istentől
származnak. A jóság, a kedvesség, a szelídség, a hűség, a bátorság, a szeretet,
a jóindulat, a segítőkészség vagy az Isten iránti bizalom is egy ilyen mag.
Engedjük Istennek, hogy ezeket elültesse bennünk és egészen biztos vagyok
benne, hogy a végeredmény csodálatos lesz.
Áldott napot!
Kommentáld!