Mindszenty József boldoggá avatásáért mutattak be szentmisét május 6-én a hercegprímás halálának 42. évfordulóján alkalmából az esztergomi bazilikában. A főcelebráns és szónok Joachim Meisner bíboros csodálatát fejezte ki, hogy a szentmisén milyen nagy számban vettek részt fiatalok, gyerekek.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjének főcelebránsa és szónoka Joachim Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek volt, aki Erdő Péter bíboros-prímással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlévő tagjaival és számos paptestvérrel koncelebrált. 

A budapesti Pannonia Sacra iskolából ismét kerékpárral, a Szent Gellért iskolából pedig kenuval zarándokoltak diákok és tanárok az esztergomi engesztelő szentmisére. Eljöttek a budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont, budaörsi Mindszenty József, valamint az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola diákjai. Összesen közel ezer fiatal, gyermek vett részt a liturgián.

A szentmisén jelen volt Darák Péter, a Kúria elnöke; Boross Péter volt miniszterelnök; Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Lomnici Zoltán, a Legfőbb Bíróság korábbi elnöke. A szertartáson részt vettek a testvéregyházak képviselői, a kormány, a politikai és a társadalmi élet számos képviselője, a diplomáciai testület tagjai, valamint a kulturális élet képviselői.

A bazilikát megtöltő sokaságot Erdő Péter bíboros köszöntötte, kiemelten fordult a nagy számban részt vevő diáksághoz, a szertartáson szolgálatot vállaló fiatalokhoz és a gyalogosan érkező zarándokokhoz. Örömét fejezte ki, hogy a hívő közösség együtt ünnepelhet Joachim Meisner bíborossal, aki kora ifjúságától fogva nagy tisztelője Mindszenty bíboros, a hős lelkű magyar prímásnak. Köszönetet mondott a bíborosnak az esztergomi nagyszeminárium felújítási munkálatait támogató jelentős segítségéért. „Adja Isten, hogy ahogyan az ősi szeminárium épülete romjaiból újjáéledt, úgy újuljon meg és váljon elevenné hitünk és katolikus közösségeink élete!” – fogalmazott a bíboros.

Joachim Meisner bíboros szentbeszédében kifejezte örömét, hogy „itt, Mindszenty bíboros bazilikájában bemutathatja a szentmisét érte és az ő népéért”. Felidézte a hercegprímáshoz fűződő emlékeit. Bár személyesen nem ismerhette Mindszenty bíborost, de az egykori NDK-ban élve gyerekéveit, ismerte a kommunizmus világát. Első ízben akkor figyelt fel a hitvalló prímásra, amikor 1948-ban egy újságban cikket talált Mindszenty peréről. Felfedezte Mindszenty fényképét, amint a tárgyalóteremben a vádlottak padján ült. Mélyen megdöbbent, hogy Jézus tanítványait ma is bíróság elé hurcolják. „Ez a kép olyan hatást gyakorolt rám, hogy kivágtam és kifüggesztettem a hálószobám falára. A vádlottak padján ülő Mindszenty bíboros képe előtt aludtam el. És növekedett bennem a vágy, hogy egyszer én is olyanná váljak, mint a bíboros, Krisztus tanúja, aki elég bátor volt ahhoz, hogy megálljon e világ hatalmasaival szemben.”

Szentbeszédében arról a hitről szólt, ami erre a kiállásra alkalmassá teszi az embert. Ez a hit szóban és tettben fejeződik ki. Gyakorlattá válik, mikor az ember minden erejével és adottságával cselekszik. Erősíti Isten kegyelme, hogy a cselekvésben hozzáadja saját jóakaratát. Hiszen minden egyes ember arra kapott meghívást, hogy amint Isten magát teljesen odaadja az embernek a maga istenségében, az ember is odaadja magát Istennek teljes emberségében. „Így az Ige testté lett és a test, a konkrét ember, ahogy él és szeret, annak az Istennek a szavává lesz, aki testté lett” – mondta Joachim Meisner.

Az ember szíve megnyeri a hitnek a közvéleményt, a tudományokat, a művészeteket és mindent, ami az emberi életet alkotja. A hitnek ez a tanúsága szóban és tettben az a hagyaték, amit Mindszenty bíboros az ő népének és egyházának hátra hagyott – mutatott rá a bíboros, hogy az istenhit ereje nem merült ki sem a kommunizmus diktatúra, a jogtalanság és erőszak idején, sem a modern társadalomban. Így biztatott: Európában a szekularizációs hullám továbbra is hamisnak bizonyul, a Jézus Krisztusba vetett hit megvilágosító értelmessége pedig ragyog. Isten nem hagy semmit és senkit sem végérvényesen elveszni. Ő a világ és az ember gyógyulása.

Felhívta a figyelmet, hogy ma nagy éberségre van szükségünk, amit az is mutat, hogy az Európai Parlament egyértelmű többséggel fogadta el az ember úgynevezett szexuális és reproduktív jogait, amelyek a törvényes abortuszhoz vezetnek.

Az Istennek hitben való átadottság ma is a legnagyobb, amit egy püspök az övéinek adhat – mondta Meisner bíboros, majd Romano Guardinit idézte: „csak aki Istent ismeri, az ismeri az embert”. Az evangélium világosan kimondja, hogy az ember nem csupán a képmása Istennek és a testvére Jézus Krisztusnak, hanem a Szentlélek temploma is. Ha az emberről van szó, akkor mindig Istenről van szó – fejtette ki a német teológus tanítását Köln nyugalmazott érseke. Ez a hit, ez a kiállás, az emberért felemelt hang Mindszenty bíboros üzenete a ma emberének úgy az európai egyházban, mint egész Európában – tette hozzá.

Az áldozást követően Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a hercegprímás boldoggá avatásáért való imát.

Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által – imádkozta vele a hívők közössége.

A szentmise végén Joachim Meisner kifejezte csodálatát, hogy fiatalok és gyermekek milyen nagy számban vettek részt a szertartáson. Ha a gyerekek vasárnaponta Istenhez találnak, akkor boldog lesz az életük. Arra kérte a felnőtteket, mindig figyeljenek arra, hogy a gyerekeknek helyük legyen a templomban.

A liturgiát követően a püspökök, köztük Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Udvardy György, Spányi Antal, Palánki Ferenc, Cserháti Ferenc, Snell György, Gyulay Endre; Szocska A. Ábel OSBM és Császár István apostoli kormányzók, a jelen lévő papság, az állami és közélet és a lovagrendek képviselői megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában.

A szentmisét követően állófogadáson adták át a Mindszenty József-életműdíjat, melyet 2017-ben Beke Margit egyháztörténésznek és Habsburg-Lotharingiai Mihálynak, a Mindszenty Alapítvány elnökének ítéltek oda.

A Mindszenty József hercegprímás által 1972-ben alapított Kardinal Mindszenty Stiftung és a budapesti székhellyel működő Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Erdő Péter bíboros, prímás, jóváhagyásával a 2015-ben ünnepelt jeles Mindszenty-évfordulók alkalmából alapította meg a Mindszenty József-életműdíjat.

A latin nyelvű adományozó levet és Mindszenty bíboros bronzból készült álló szoboralakját, Hermann Zsolt reprezentatív alkotását Erdő Péter bíboros adta át a díjazottaknak. Hosszú évek munkája áll egy-egy elismerés mögött –méltatta a bíboros a díjazottak életét és tevékenységét, és arra biztatott, hogy éljünk mi is azokért az értékekért, melyek a hitvalló hercepgprímás életét irányították, és akár áldozatok árán is legyünk készek követni azokat.

Beke Margit laudációját Nagy Brigitta, a Mindszenty Alapítvány munkatársa olvasta fel.

Beke Margit történész, levéltáros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti bizottságának elnöke, az MTA történettudományok doktora. A Prímási Levéltár igazgatójaként, az Érseki Simor Könyvtár, néhány évig a Főszékesegyházi Könyvtár vezetőjeként munkájának jelentős része az Esztergomi Érsekséghez kötődik. Kiemelt kutatási területe az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye története. Mindszenty bíborossal több publikációban is foglalkozott. Egyházam és hazám címmel három kötetben ő rendezte sajtó alá a hercegprímás 1945 és 1948 között elmondott szentbeszédeit. Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök szenttéavatási ügyében a történész bizottság tagjaként ő állította össze az egyházmegyei eljáráshoz nélkülözhetetlen kritikai életrajzot. Jelenleg a zalaegerszegi Mindszenty Zarándokközpont és életút-kiállítás létrehozásában segíti a Mindszenty Alapítvány munkáját. Több díjjal ismerték el munkásságát, 1994-ben megkapta a Komárom-Esztergom Megyéért Díjat, két évvel később a levéltárosok részére adható legmagasabb szakmai Pauler Gyula-díjat, 2000-ben a Magyar Egyházi Levéltáros Egyesület Kormos László-díját.

Habsburg-Lotharingiai Mihály alapítványi elnök laudációját Kovács Gergely posztulátor olvasta fel.

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg a Kardinal Mindszenty Stiftung és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, 2013 és 2016 között a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete volt. Az egykori uralkodócsalád tagjai közül ő az egyik, aki a legintenzívebb kapcsolatokat ápolja magyar szülőhazájával. Évtizedekig a textiliparban dolgozott, nyugdíjba vonulása óta számos közösségi, elsősorban jótékonysági feladatot lát el: civil szervezetek vezetőségében dolgozik, egyházi intézmények erkölcsi és anyagi támogatásán munkálkodik, a mindenkori rászorulók körében önkéntes segítő tevékenységet végez. 1993 óta vezeti kuratóriumi elnökként a vaduzi, valamint 1994-ben történt megalapítása óta a Magyarországi Mindszenty Alapítványt. Jótékonysági tevékenységét Újbuda a Pro Urbe díjjal honorálta. 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült.

Fotó: Mudrák Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír