2011-ben Spányi Antal székesfehérvári püspök új küldetést adott a kegyhelynek: az ünnepen minden évben áldásban részesíti a gyermekeket váró és a gyermekért fohászkodó családokat. Az elmúlt tíz évben több pozitív visszajelzés is érkezett. Idén hét ezüstszívet helyeztek el – a megszületett gyermekek keresztnevével – a templom falára, ezzel negyvenre emelkedett a kihelyezett hálaszívek száma. A szentmise után a főpásztor megáldotta a Magyar Szent Család-zarándokút állomásaként a templom udvarában létrehozott Szent Család-meseteret, amely összeköti a bodajki és a somlói zarándokkegyhelyeket. Majd megáldotta a templom teljeskörűen restaurált Rieger-orgonáját.

Az ünnepi püspöki szentmise előtt népviseletbe öltözve, zászlókkal vonultak körmenetben a hívek a falu központjából Spányi Antal főpásztor vezetésével a vértessomlói kegytemplomhoz. Sokan eljöttek, hogy kérjék a Szomorúak Vigasztalójának, Szűz Máriának a közbenjárását mindenféle ügyükben, és hálát adjanak az imameghallgatásokért. Az 1990-es években éledt újjá az 1734 és 1737 között Somlóra érkező német telepeseknek ez a szép hagyománya, akik már azokban az időkben is egy kápolnát kereshettek fel a település melletti dombon. A felújított kis templomba 1736-ban került a bécsi kapucinus templom kegyképének másolata, amely ma is egybehívja a környéken élőket. „A kegyhelyre a Misszió Tours Utazási Irodától egy buszos csoport érkezett, Pálmai Árpád egyházzenész vezetésével. A környező településekről, Várgesztesről és környékéről gyalogos zarándokcsoportok jöttek. De Ászár, Kisbér, Csatka, Pannonhalma, Péliföldszentkereszt és Tardos hívei is képviseltetik magukat. Felvidékről és Erdélyből is érkezett több csoport, úgyhogy mondhatjuk, nemzetközivé nőtte ki magát a vértessomlói búcsú” – mondta el Hartdégen Márton világi elnök, aki arról is beszélt, nagy örömmel vették, hogy a járványhelyzet úgy alakult, hogy a hálaszíveket elhelyezhették és a gyönyörű, felújított Rieger-orgona is megszólalhatott a zarándoklaton.

A „Vértes búcsúján” a kegyhely szabadtéri oltáránál Visnyei László plébános köszöntötte a főpásztort és paptestvéreit, a megjelent közéleti vezetőket, valamint a zarándoktömeget. „Ma adjuk át teljes egészében azt, amit megálmodtunk: a Magyar Szent Család zarándokútját, amely Bodajktól Székesfehérváron keresztül Vértessomlóig tart. Imádkozzunk hálatelt szívvel és könyörögjünk hittel szívünk kéréseiért, ahogy ezt őseink tanították, ahogy példájukon láttuk” – kezdte a szentmisét a megyéspüspök, aki Mária és Erzsébet találkozásának emléknapját a könyörgés és a hálaadás ünnepének nevezte.

„Látjuk a két istenfélő asszonyt, akik méhükben ott hordozzák a kikönyörgött, az Istentől ajándékként fogadott életet és szemléljük az örömüket, boldogságukat és hálát adó imádságukat. Sarlós Boldogasszony ünnepén ebben a két erényben kell elmélyednünk, megerősödnünk, növekednünk” – hangsúlyozta beszédében a püspök. Majd így folytatta: „Különleges alkalom ez a nap, nemcsak a környék, a település búcsújának az ünnepe, hanem

ezzel a szentmisével válik teljessé az Első Magyar Szent Család zarándokút megnyitása.

Megújult és kibővült Bodajk kegyhelye, az első magyar kegyhely, az imádság helye, ahová Szent István és családja sokszor elzarándokolt, és azóta a magyar szentek és a nemzet kiválóságai meglátogatták az ezredév alatt. Átadtuk ennek a zarándokútnak a szívét jelentő zarándokközpontját, amely Székesfehérvárnak is egyik ékessége lett, és úgy fogadja a zarándokokat, hogy sokféle lelki-szellemi ajándékkal gazdagítja a látogatókat, lehetőséget nyújt Székesfehérvár történelmi kincseinek megismerésére. Most eljöttünk ide Somlóra, hogy ezen a csodálatosan szép, Istentől nekünk teremtett helyen köszöntsük Szűz Máriát, és megújuljunk hitünkben.”

A főpásztor arról is beszélt, a két asszony mindig Istenre emelte tekintetét, ezért látták tisztán a céljukat és minden küzdelem ellenére volt erejük végigjárni útjukat. Olyan lélekkel tekintettek Istenre, amely befogadó lélek.

Nem alkudoztak, nem kerestek könnyebbséget, hanem kimondták: legyen nekem a Te Igéd szerint.

„Elődeink Istenre tekintve hálát adtak Isten jóságáért. Mindannyiunkban közös a hálaadás lelke. A Szűzanya és Erzsébet hálás lélekkel imádkozott, a Magyar Szent Család tagjai és a magyar szentek ezzel a hálás lélekkel fordultak Istenhez. Ha visszatekintünk ezeréves múltunkra, van miért hálát adni. … Az elmúlt időszak tapasztalata, hogy meghaladja az emberi teljesítményt, ami történik a világban. Kell az Isten áldása mindenre, ezért nem múlhat el egyetlen nap sem anélkül, hogy ne adnánk hálát a tőle kapott jókért, kegyelmekért” – hangzott el beszédben.

Spányi Antal püspök végül arról beszélt, azok közül a családok közül, akik ide elzarándokoltak gyermekáldást kérve, sokan meggyőződéssel vallják, hogy Istentől itt kapták ajándékba gyermeküket. Néhányan ezt a hálaszívvel is kifejezik. Ez a tanúságtétel növeli a hitet és szolgálja a nemzetet, a magyar népet. „A búcsújáró helyek különlegesek, mert sok imádság összesűrűsödik, és a kegyelem erős központjai lesznek. Érezzük meg ennek a somlói kegyhelynek az erejét, és fogadjuk azt a kegyelmet, amelyet Isten itt bíz ránk. Mert

küldetésünk, hogy az élet szolgálatával képviseljük a krisztusi életet, a keresztény tanítást, a család szeretetét, a bizalmat és reményt a magyar jövőben.

Hiszen a magyar szentek örökösei vagyunk, akik tudtak felelősséget vállalni a hazáért.”

A szentmise végén a Pusztavámról, Tatáról, Kisbérről, Vértesszőlősről, Párkányból és Vértessomlóról érkező kisgyermekes családok elhelyezték a hálaszíveket a szépen kialakított üvegtartóba, hogy a templomba betérők is láthassák a kegyhely kegyelmi erejének hatását. Ezt követően a Kisdedét tejével tápláló Szűzanya, a Szomorúak Égi Vigasztalója kegyképe előtt imádkozott Spányi Antal püspök a várandós édesanyákért, a gyermekáldásra váró házaspárokért.

Forrás: Berta Kata/Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Somogyi Tamás

Magyar Kurír