Isten jelenléte

"Álljatok meg, és lássátok, hogy én vagyok az Isten." Uram, szavaid jelenléted nyugalmát és fenségét közvetítik. Szabadság Bármi alkalmas arra, hogy mélyebb szeretetet, teljesebb életet fakasszon bennem.  Vágyaimat mégis gyakran megakasztja a tökéletesség illúziója. Kérem Istent, hogy szabadságom által vágyaimat harmonikus, szeretettel hömpölygő, élő dallammá vezényelje.

Szerető figyelmesség

Tudatosítom magamban, hogy a Te jelenlétedben vagyok, Uram.
Menedéket keresek szerető szívedben.
Mikor gyönge vagyok, te vagy az Erősségem.
Mikor szomorú vagyok, te vagy a Vigasztalóm.

Isten igéje

Mk 8, 22-26

Jézus és tanítványai egy alkalommal Betszaidába érkeztek. Ott egy vakot vezettek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. Ő kézen fogva kivezette a vakot a faluból. Aztán nyállal megnedvesítette szemét, rátette kezét, és megkérdezte: „Látsz-e valamit?”
Az fölnézett, és így szólt: „Látom az embereket. Olyanok, mintha a fák járkálnának.” Erre ismét rátette kezét a vak szemére. Most már tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott mindent.
Ezután hazaküldte, és meghagyta neki: „Erről senkinek se beszélj a faluban!”

Gondolatok a mai olvasmányhoz

• Jézus a falun kívülre vezette a vak embert, és miután meggyógyította, azt mondta neki, hogy ne térjen oda vissza. Ebben az imaidőben én is kissé hátrébb lépek elfoglaltságaimtól, hogy egyedül legyek Jézussal. Vannak-e olyan gondjaim, amik gátolnak ebben? Van-e ami aggaszt, és az Úr kezébe helyezhetem?
• A férfi fokozatosan nyerte vissza látását, nem egyszerre. Időt szánok arra, hogy felismerjem, imám hogyan segít észrevenni és értékelni a világosságot és vigasztalást, amit Isten ad. Látva, hogy Isten milyen gyengéden nyitja meg szememet, hitet és reményt kérek tőle, hogy tovább növekedjék bennem a jóságába vetett bizalom.

Párbeszéd

Tudom, Uram, hogy nincs szükség szavakra, amikor feléd fordulok. A szívembe látsz. Ismered vágyaimat, szükségleteimet. Kezedbe helyezem magam.

Befejezés

Megköszönöm Istennek az együtt töltött perceket és a megvilágosító gondolatokat, amiket esetleg a szöveggel kapcsolatban kaptam.