A máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika templom, plébánia és zarándokhely Budapest II. kerületében. 1993 óta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik, a főegyházmegye jelenlegi főpásztora Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A templom jelenlegi plébánosa Esterházy László.

Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti
Egyházközség	Máriaremete
Pap(ok)	Esterházy László (plébános)
Segédlelkész	dr. Török József
Építési adatok
Építése	1899
Stílus	neogótikus
Tervezője	Schönner Ferenc és Hauszmann Alajos
Építtetője	Mária remete Boldogasszony Kápolna Egylet
Felszentelés	1899. október 1.
Felszentelő	Steiner Fülöp
Elérhetőség
Település	Budapest
Cím	1029 Budapest, Templomkert utca 1.
Telefon	(1) 376-53-23.
Honlap	mariaremete.hu

Történet 

A török hódoltság alatt az ország más falvaihoz hasonlóan a Buda környéki községek jó része is elpusztult. A gazda nélkül maradt hidegkúti birtokot Kurz Ignác báró, királyi kamarás kapta, és a „divatnak” megfelelően 1697-ben precíz, szorgos munkához szokott német családokat telepített le, azonban zömmel csak az 1720-as években költöztek ide a katolikus vallású Rajna-vidéki emberek.

A templom belső tere

Közöttük volt egy fiatal lány, Thalwieser Katalin is, aki magával hozta a svájci einsidelni bencés kolostor templomában lévő csodatévő Mária szobor képmását, és mivel ennek Boldogságos Szűznek tulajdonította, hogy boldog házasságot kötött egy Liezenpold György nevezetű jómódú polgárral, a képet kiakasztotta a közeli erdő egyik tölgyfájára (a forrásokban tölgy- és kőrisfát egyaránt említenek), melynek maradványait 1968-ban találták meg. A legenda szerint az idős, vak budai Forstmar asszony éppen a Boldogságos Szűz előtt imádkozott, amikor visszanyerte szeme világát.

Ennek hírére indult meg a zarándoklat búcsújárás a csodatévő helyre. A kibontakozó Mária-tisztelet jele a XVIII-XIX. század fordulóján a kegykép számára készített copf stílusú, aranyozott fakeret. A kép és a hely a „remete" nevet a svájci Einsiedelnről, a kultusz eredeti helyéről nyerte. A megmaradt néhány XIX. századi fogadalmi tárgy közül különösen érdekes az 1838-as pest-budai árvíz alkalmából felajánlott fogadalmi kép, amelyen az óbudai Selyemgombolyító látható.

A templom építtetői

Hidegkút ura, Terstyánszky Ignác 1783-ban fából építtetett kápolnát a festmény fölé, melyet a megnövekedett forgalom miatt a földbirtokos özvegye háromszáz férőhelyesre bővítve emelt ujjá a Kisboldogasszony tiszteletére. Az évekig tartó munka idejére Séllyei Nagy Ignác székesfehérvári püspök a kegyképet a hidegkúti plébániatemplomba vitette, és ott a szent Kereszt oltáron őrizték. 1829-ben került vissza az újonnan épült kőkápolnába.

1875-ben alakult meg a Mária remete Boldogasszony Kápolna Egylet, melynek célja egy megfelelő kegytemplom építése volt. Az egylet főleg német, óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezésére, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése alatt jött létre. Páratlan tett volt ez akkor Magyarországon, hogy egy templomot nem püspök vagy földesúr, hanem a hívő közösség építtet. Külön említést érdemel Gebhardt Jozefa, aki 33.000 forintot áldozott a százezer forintos építkezésre.

A templom szentélye

A tervet Schönner Ferenc és Hauszmann Alajos készítették, a kivitelezést Hauszmann Sándor építőmester felügyelte. A neogótikus stílusú templom 700 négyzetméteres. Hossza 44, szélessége 15, magassága ugyancsak tizenöt méter, a torony 54 méterre magasodik. Az új kegytemplomot 1899. október elsején szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály címzetes püspökök, nagyszámú papság és mintegy tízezer hívő jelenlétében.

A templom orgonáját a budai királyi várkápolnából kapta Ferenc József császár és Erzsébet magyar királyné adományaként, amit Gergely Ferenc tervei szerint Gonda Nándor épített át. A harangokat az első világháborúban elvitték beönteni, ezért újakat kellett öntetni, melyeket Prohászka Ottokár áldott meg 1924. augusztus 31-én.

1928 és 1950 között szervita atyák gondozták a kegyhelyet, a templomban lévő tölgyfa (Thalwieser Katalin erre akasztotta ki a csodatévő képet) teljesen tönkrement maradványait elégették, de hamuját belekeverték abba a műanyagba, melyből a mostani fa készült. Ezen függ ma is a kegykép.

Búcsújárás (a templom

falfestményeiből egy részlet)

II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta az egykoron önálló Pesthidegkút területén fekvő máriaremetei templomnak. A kegyhely máig a Boldogasszony búcsújáróhelye, fő célja az ősi Mária tisztelet ápolása és megőrzése.

Búcsú

A templom fő búcsúi szentháromság vasárnapján (pünkösd utáni első vasárnap)

Kisboldogasszony ünnepén (szeptember 8.) vannak.

Források 

• Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon; Panoráma, Budapest, 1990. (ISBN 963-243-722-5)
• Verrasztó Gábor: A molnár, aki Lipót volt; Budai Liberális Klub, 2008.