A kegykép vérrel könnyezésének 317. évfordulóján szeretettel hív zarándoklatra a Győri Egyházmegye a könnyező Szűzanya győri kegyképéhez. A hívek zarándoklata március 15-16. között lesz, a programsorozat újdonsága az ünnepélyes zsolozsma-imádság és a gyertyás körmenet lesz. A papság zarándoklatára március 17-én kerül sor. A búcsúra gyalogos zarándoklat indul március 15-én 11.45-kor Vénekről, a Zichy Ferenc Látogatóközpont pedig nyílt hétvégével csatlakozik az ünnephez. További információk és részletes program alább elolvasható.

PROGRAM

Zarándoklat Vénekről (március 15.)

• 11.45 – Találkozás a véneki Nepomuki Szent János templomban (Busz Győrből Vénekre: 11.00 órakor a vidéki pályaudvarról), búcsújárást nyitó ima a templomban;
• 12 óra – Közös ebéd batyus ételekből;
• 12.30 – Indulás a Mosoni-Duna töltésen Győr felé (12 km – kb. 4 óra, óránként pihenő), közben: búcsús énekek-ima-rózsafűzér;
• 17 óra – Érkezés a Bazilikába, gyónási lehetőség;
• 18 óra – Ünnepi szentmise;
• 20 óra – Éjszakai virrasztás a kegykép előtt.

További információ: Kiss Tamás: 30/500-6096, plakát itt letölthető.

Március 15. – A hívek zarándoklata

• 17.30 – Ünnepélyes vesperás (I. esti dicséret);
• 18 óra – Püspöki szentmise, hódolat a kegykép előtt, zarándokok fogadása;
• 19 óra – Gyertyás körmenet a székesegyház körül;
• 20 óra – A Palestrina-kórus  Szűzanya-köszöntő áhítata;
• 22 óra – Szentmise az elhunyt zarándokokért és a zarándokok elhunyt hozzátartozóiért;
• 23 óra – Szentségimádás.

Március 16. – A hívek zarándoklata

• 0 óra – Népi keresztút;
• 1-6 óra – Imaórák
• 6 óra – Szentmise a könnyezés órájában
• 8.30 – Szentmise
• 10 óra – Püspöki szentmise, hódolat a kegykép előtt. Szónok: Boldvai M. Bertalan OPraem
• 12 óra – Szentmise
• 13.30 – Zarándokok búcsúztatása;
• 18 óra – Szentmise.
  

Március 17. – A papság zarándoklata

• 6 óra – Szentmise a kegyoltárnál a könnyezés órájában, hódolat a kegykép előtt;
• 9 óra – Papi rekollekció;
• 11 óra – Püspöki szentmise, hódolat a kegykép előtt. Szónok: dr. Perger Gyula toronyi plébános
• 18 óra – Szentmise a kegyoltárnál, hódolat a kegykép előtt.

A részletes program itt letölthető.

A Zichy Ferenc Látogatóközpont nyílt hétvégéje (március 15-16.)

• Kedvezményes jegyár: 300 Ft;
• Rövidített, sűrű tárlatvezetések 10-17 óra között minden órában;
• Meghosszabbított nyitva tartás: 10-22 óráig nyitva áll a Püspökvár Toronykilátója;
• Belépés előre megváltható karszalaggal, mely ingyenes utazásra jogosít a lébényi Szent Jakab-templom és Zarándokház megtekintésére (indulás: 14 órakor);
• Folyamatos filmvetítés a könnyező Szűzanya tiszteletéről
• Karszalag megvásárolható: Zichy Ferenc Látogatóközpont (Káptalandomb 11-13.), Püspökvár (Káptalandomb 1.), Múzeumház (Bécsi kapu tér 4.), Baross úti Látogatóközpont
• Kategória: Győri Nagyboldogasszony-székesegyház (Belvárosi plébánia)

Győr

A vérrel verítékező Szűzanya búcsújáróhelye

Győr-Sopron megyében, a Győri egyházmegye területén lévő kegyhely

A város Győr-Sopron megye és a Győri egyházmegye székhelye.
Bár a győri Mária-tiszteletnek erős középkori gyökerei vannak, a mai búcsús tisztelet középpontjában álló képet egy ír püspök, a katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülő Lynck Walter hozta magával 1655-ben hazájából, Írországból. Püsky János győri püspök meghívására Magyarországon telepedett le, s itt is halt meg. A székesegyház Szent Anna-kápolnájában felfüggesztett Mária-kép 1697. március 17-én reggel 6 órától 9-ig vérrel verítékezett. A csodás jelenés napja az írek térítő apostolának, Szent Patriknak az ünnepe volt. A véres cseppeket felfogó kendő az 1701-es igazoló irattal együtt máig megtekinthető.
A kép könnyezésének oka az utólagos vélekedés szerint az, hogy abban az évben utasították ki Írországból a hitükhöz hű katolikus papokat.
Győrnek a csodás verítékezés idején Heister Siegbert gróf volt a katonai kormányzója, aki 1715-ben feleségével együtt alapítványt tett, hogy szombatonként és a Mária-ünnepek vigíliáján a litániát a kegyoltárnál mondják. Zichy Ferenc győri püspök új oltárt készíttetett a kép számára és alapítványt tett egy naponta mondandó szentmisére. A kegyoltáron Szent Anna és Joachim a korábbi kápolnára, Szent István és Szent László királyok szobra pedig a magyar nép ősi Mária-tiszteletére utal.
IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett a székesegyháznak Szent Patrik ünnepére (március 17) és Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára (március 25). Ezt a kiváltságot 1968-ban VI. Pál pápa kiterjesztette mindazokra, akik az év bármely napján zarándokként keresik fel a győri székesegyházat, s a vérrel verítékező Szűzanya kegyképét. Fő búcsúja: március 17.
A Szent István által alapított győri püspökség székhelyének, a Káptalandombon álló katedrálisnak a története egyidős a magyar állam történelmével. A templombelső művészi kiképzése Hefele Menyhért és Franz Anton Maulbertsch műve. A szentélybejárat két oldalán lévő ólomdomborműves oltárok témái: Szent István felajánlja a koronát, országát Máriának, illetőleg Szent László király Szent István sírjánál, annak szentté avatásakor. A szentély mennyezet- és falképei a magyar szentek hódolatát, a győri egyházmegye alapítását és Szent László vízfakasztó csodáját ábrázolják. A déli mellékhajóból nyílik a Szentháromság-kápolna, a székesegyház egyetlen épen maradt gótikus kápolnája. Itt őrzik Szent László király fejereklyéét, amelyet a középkori magyar ötvösség legkiválóbb remekműve foglal magába. 1606-ban került Nagyváradról Győrbe. Ugyanebben a kápolnában, díszes szarkofágban nyugszik Apor Vilmos püspök, aki oltalmazta a védteleneket, a gyöngéket a megszálló szovjet katonáktól, és emiatt bátran vállalta a vértanúságot 1945 húsvétján.