KEDVES
TESTVÉREK! Ha valakit érdekel bővebben a faluról készült csodálatos
pps , írja meg Email címét, szivesen elküldöm, mert sajnos ide a közösségi oldal videói közé
nem sikerült feltennem. Az én címem: macskavirag41@gmail.com
A szíriai faluban ma is Jézus nyelvét beszélik
Malula, a Damaszkusztól északkeletre fekvő
település, ahol ma is beszélik az arámi nyelvet, egyedülálló nyelvi
szigetnek számít Szíriában.
A „sziget” azonban egyre
zsugorodik, és hamarosan el is tűnhet. Az egykor Szíria, Törökország és
Irak területén élő, arám nyelvű keresztény népesség megfogyatkozott: egy
részük nyugatra menekült, mások áttértek az iszlámra. Az iraki
keresztények tömeges menekülése miatt a folyamat különösen felgyorsult –
írja az International Herald Tribune internetes változata.
Yona Sabar, a Los Angeles-i Egyetem sémi nyelvészeti tanszékének
professzora elmondta: „Malula és a két szomszédos település, Dzsubadin
és Bakhaa a nyugati arám nyelvjárás ’utolsó mohikánjai’. Jóllehet a
nyelv sokat változott az évszázadok során, és erősen érződik rajta a
szíriai arab hatása, feltehetően ezen a nyelven beszélt Jézus 2000 évvel
ezelőtt Palesztinában.”
Malula idősebb lakói szüleikkel, nagyszüleikel még arámi nyelven
beszéltek, ám ma már ők is felejtik. A fiatalok pedig – mivel a
családokban arabul beszélnek – legfeljebb nyelviskolában tanulják
elődeik nyelvét. Helyi munkalehetőség híján sokan Damaszkuszban
dolgoznak, ahol arabul beszélnek. A várossal való szoros kapcsolat, a
televízió és az Internet szinte teljesen megszüntette a falu nyelvi
elszigeteltségét.
A sajátos nyelvi jelleg mellett a
vallási sajátosságok is kiveszőben vannak. A kitelepülő keresztények
házaiba muzulmánok költöznek, és az egykor teljesen keresztény község
lakosságának ma már a fele muszlim.
A települést övező sziklákra épült kolostorban őrzik Szent Pál apostol
tanítványának, Szent Teklának a sírját. Az itt működő női szerzetesrend
tagjai árvaházat tartanak fenn. „Az Úr imáját arámul tanítjuk a
gyerekeknek, de minden mást arabul” – mondta az egyik nővér.
A helybeliek biztosak benne, hogy ősi nyelvük Jézus anyanyelve, aki második eljövetelekor is ezen a nyelven fog megszólalni.
Csodák Maloulában
A másik máig is élő csoda, csodák
színhelye az a szent Teqla barlangja. Ez a kis barlang egy hasadék
közelében áll. A fáma szerint ez a Teqla nevű hölgy, aki a XIV. században élt, egy helyi előkelőségnek volt a
lánya és áttért a keresztény útra.
Az életét az imádságnak akarta
szentelni és ezért elszökött az otthonából. Az apja pedig egy kisebb
sereget küldött utána, hogy megtalálják őt.
Amikor ő abban a bizonyos
barlangban talált menedéket, akkor az a hasadék még nem létezett. Ám
amikor az egyik csapat a közelébe jutott, a hegy kettéhasadt, fizikailag
megakadályozva, hogy eljussanak hozzá.
A parancsnok pedig látván a
jelenséget, visszafordult és elmesélte a lány apjának, hogy mit láttak.
Akkor az apa úgy döntött, hogy nem áll útjába annak a döntésnek, melyet
meghozott a szeretett lánya és békén hagyta őt.
A lány pedig élete
végéig ott élt, a helyet soha nem hagyta el. Ott volt neki enni- és
innivalója. Szerény eledelét többek között a barlang mellet lévő
barackfa biztosította, mely érthetetlen módon máig is él, holott jól
tudjuk, hogy egy barackfa örülhet annak, ha az 50 évet is megéri.
A fa
közelében pedig egy forrás van, mely máig sem apadt el.
A fa életkorát
régi emlékiratok igazolják, ugyanis szent Teqla halála után a csodálói
egy templomot építettek elé/alá, s a hely egy híres zarándokhellyé vált,
melyet az útikönyvek Málula néven emlegetnek, ami arámiul kaput,
bejáratot jelent.
Ez ma az egyetlen hely a világon, ahol máig is Jézus
nyelvén, arámiul beszélnek, és ott található a kereszténység legrégebbi
temploma, ahol arámi nyelven mondják el a Miatyánkot.
Szent Teqla kis barlangja tele van mankókkal és
szenttárgyakkal, melyeket a hely látogatói, a betegek hagytak ott
örökre. Málúlába ugyanis betegek járnak meggyógyulni a hitük és a hely
áldása segítségével. A több mankóval járó és egyéb gyógyíthatatlannak
hitt beteg ezen az életenergiákkal telített helyen nyerte vissza
egészségét, mely életenergiáknak köszönheti az az öreg fa is az ő
matuzsálemi korát
Kommentáld!