A hívők hagyományosan 25 évente csodálhatják meg a leplet, amelynek
megtekintése ingyenes, ha előzetesen regisztrálnak az érdeklődők.
A kiállítás nyomán várhatóan újból fellángolnak majd a viták, hogy
valódi-e vagy hamisítvány a lepel, amelyen vérfoltok láthatók azokon a
helyeken, amelyek egybeesnek Jézus testén a keresztre feszítés során
ejtett sebekkel.
Egy vatikáni kutató legújabb könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy
sikerült megfejtenie a görög, latin és arámi nyelven íródott szavakat,
amelyek a lepelről készített számítógépes felvételeken tűntek elő. A
kételkedők szerint viszont a történész túl sokat képzelt bele a
foltokba, és ragaszkodnak az 1988-as radiokarbonos kormeghatározás
eredményéhez, amely szerint a lepel a 13. vagy 14. századból származik.
Megint mások úgy vélik, hogy a vizsgálat megállapításait befolyásolták a
különböző szennyeződések, ezért sürgetik, hogy egy nagyobb mintából
ismételjék meg a radiokarbonos kormeghatározást.
A Vatikán óvatosan kezeli a kérdést: nem nyilatkozik a lepel
eredetiségéről, amelyet Krisztus szenvedése jelképének nevez.
Egy francia kereszteslovag tesz először említést 1203-ban a lepelről,
amelyet Konstantinápolyban, a császári palotában látott, ám az első
írásos feljegyzés 1354-ből származik. A relikvia 1983-ban került a
Vatikán birtokába II. Umberto volt olasz király halála után, aki a
pápára hagyományozta a leplet
Kommentáld!