Nem lett rögtön sötétség. Először csak a szégyent éreztük, mert eltűnt az, ami addig észrevétlenül is védelmezett, és mi ott álltunk egymás előtt meztelenül. Aztán már ujjal mutogattunk, hogy „nem én, hanem az asszony”, meg a kígyó, és végeredményben Te, Úristen. Utunk egyre keletebbre vitt Édentől, testvért öltünk, várost építettünk, harcoltunk emberrel és Istennel, és a sötétség egyre csak nőtt.

Kigúnyoltuk Nóét, rabságban tartottuk Jákób gyermekeit, majd üldöztük őket, míg ránk nem omlott a szétnyílt Vörös-tenger. A pusztában unos-untalan lázadoztunk, visszavágytunk Egyiptomba, hiába ment előttünk a tűz- vagy a felhőoszlop.

Megöltük a prófétákat, mert nekünk ne mondja meg senki, hogyan és miként kellene élnünk. Tudjuk, mi a jó és a rossz, hisz a gyümölcs íze soha nem múlik el a szánkból. Úgy gondoltuk, nekünk kell ez a sötétség, mert akkor legalább minden tehén fekete. Mert akkor nem kell álarccal takarni a bennünk bolyongó félelmet, bizonytalanságot, reményvesztettséget és lelkiismeretfurdalást. Szenvedtünk mindannyian a vakságtól, de ezt már nem mertük felvállalni.

Míg egy nap eljött közénk a Világosság. Egy sötét éjszakán, amikor senki sem akarta befogadni, Ő mégis közénk jött, megszületett, és fényt gyújtott a koromfeketeségben. Voltak, akik örültek, voltak, akik féltek, voltak, akik nem akarták elfogadni, és voltak, akik ki akarták oltani.

De a fényt már nem lehetett megállítani. Az örömhír, amit megosztott velünk, otthonra talált a megfáradt szívekben, és lángra lobbant. Először fájt, mert megmutatott mindent, amit addig rejtegettünk, de jó volt végre látni. Igazán. Jó volt megtanulni élni, a másikban felfedezni a testvért az ellenség helyett, a gyűlöletet félretéve a szeretet útját választani. Mert Vele ez mind lehetséges.

És hiába próbálták kioltani, hiába szegezték a keresztre, és ölték meg, mint egy utolsó bűnöst, harmadnapra feltámadt, fénye pedig még erősebben ragyogott.

Hát jöjj, vigyük tovább a lángot! Hallja meg a világ az örömhírt, hogy Isten megváltott minket! Éljünk a tőle kapott szeretet hatalmával, éljünk Vele és egymással közösségben! Legyen világosság!

Áldott napot!