Gyermekkoromban az egyik kedvenc mesekönyvem a Misi mókus meséi volt. Misi eltökélte magában, hogy megkeresi az örökké termő fát, ami a kismókusok közt keringő történetek szerint valahol mesze délen van, ahová a madarak elröpülnek ősszel.
Örökké termő fában hinni gyermekes dolog, nem? Lehet, hogy nem. Hiszen felnőttként is sokan álmodoznak mindenre elég lottónyereményről, sikeres vállalkozásról, ami biztosítja a gondtalan bőséget, kimeríthetetlen bankszámláról, amerikai nagybácsiról, aki minden kiadást fedez; aztán hallottunk már olyat is, amikor fiatal nők apjuk, vagy nagyapjuk korabeli férfiakhoz mentek feleségül, akiknek véletlenül vastag volt az erszényük…
Ezek az önző indíttatású példák azt szemléltetik, hogy vágyunk a gondtalanságra, a könnyebb életre. És hogy hiszünk a csodákban. Vannak olyan emberek is, akik nem a pénz bőségében keresik a gondtalanságot, a jobb életet, a felszabadultságot, hanem lelki dolgokban. Számukra a tiszta lelkiismeret fontosabb, mint a hétszámjegyű havi bevétel vagy bankbetét.
De hogyan lehet valaki tiszta mindig? Hiszen ismerjük magunkat… Itt jön a csoda. A kimeríthetetlen bankszámla. „A ti bűneitek megbocsáttattak az ő nevéért.” Jézus Krisztus nevéért, a belé vetett hit által minden bűnünk bocsánatot nyerhet, ha vágyunk rá, ha szeretnénk a bűn terhétől szabadon élni, tiszták lenni. Isten megbocsátásának bankszámláját nem lehet kimeríteni, és a hitelesítő aláírás ott van előre minden csekken: Jézus Krisztus. Csak az kell, hogy megbánjuk és őszintén megvalljuk.
Te milyen gyakran váltasz be ilyen csekket?
Áldott napot!
bejegyezte: simon csaba – március 04, 2022
Kommentáld!