“De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.”
A mesékben, filmekben, vagy viccekben valahányszor kíván valaki, mindig pórul jár. Azt hiszem ez beleépül a gondolkodásunkba. Ott van Aladdin, aki bár a történet végén megkapja a szeretett nőt, mégsem a kívánságai segítik.
Az aranyhal sem úgy teljesíti a kéréseket, ahogy főhősünk szeretné. Ha egy viccet olvasunk, akkor végképp kifacsart képet látunk a kívánságokról. Olyan, mintha nem lehetne jó vége annak, ha valakinek vágyai vannak. Persze nem minden vágy jó, és helyes, de azért ne írjuk le őket.
A Biblia is beszél kívánságokról. Kérésekről. Sokszor úgy nézünk ezek miatt Istenre, mint egy automatára, ahova bedobunk egy imát, cserébe kapunk valami csodát, ami mindent megold. Ez azonban nem így működik.
A lényeg a kettő között van fél úton. Istentől igenis lehet kérni. Lehet azért imádkozni, hogy segítsen, és lehet azért imádkozni, hogy oldódjanak meg a problémáink, de nehogy azt higgyük, hogy ölbe tett kézzel ülhetünk.
Jakab arra szólít fel bennünket, hogy kérjünk Istentől. Merjünk elé állni, és elmondani a mi vágyainkat. Ezek nagyon fontosak. Viszont ne gondoljuk, hogy innentől semmi dolgunk sincs. Ki kell tartanunk, kételkedés nélkül.
Mit jelent ez? Tegyél is a kívánságodért. Amikor nehéz, akkor is tarts ki! Akkor se hagyd el magad, hanem küzdj érte! Isten nem helyetted akarja megoldani a problémákat, hanem veled együtt. Melletted lesz, segít, de te is ott kell legyél. Ne kételkedj abban, hogy van rá hatalma, hogy kihúzzon a gödörből! Ne kételkedj abban, hogy meg is teszi! De tedd meg amit te tudsz!
Tudd mit kérsz! Tudd, hogy Isten segíteni fog! Tudd, hogy neked is van vele dolgod!
Áldott napot!
Kommentáld!