KERESZTÚT PIO ATYÁVAL
|
 |
1.
állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust.
– „Mennyire szenvedek, amikor látom, nemcsak hogy nem
törődnek az emberek Jézussal, hanem ami ennél rosszabb, bántalmazzák is, és
borzasztó szitkokkal káromolják Őt. Szeretnék inkább meghalni vagy legalább
megsüketülni, mintsem e szitkokat hallani, mellyel az emberek illetik Istent.
Így imádkoztam
az Úrhoz: Uram, inkább ölj meg, mintsem jelen
legyek, amikor bántanak Téged!” |
 |
2.
állomás: Jézus vállára veszi a keresztet.
–
„Teljesen hagyatkozzatok rá a lelkek édes Jegyesére. Hajtsátok fejeteket e
gyengéd Jegyes szívére, ahogy a szeretett tanítvány is tette, és ne féljetek,
mert az Égi Mester nem fogja megengedni, hogy egy hajszál meggörbüljön a
fejeteken, ahogyan nem engedte, hogy bántás érje tanítványait a Getszemáni
kertben. És a tolongó sokaság közepette észrevétlenül kísérjétek a Királyt a
Kálváriáig.” |
 |
3.
állomás: Jézus először esik el a kereszttel.
– „Jézus, a fájdalmak férfia úgy szeretné, ha minden
keresztény őt követné. Most Jézus nekem is kínálja e kelyhet; én elfogadtam,
íme, ezért nem kímél engem. Az én szegényes szenvedésem mit sem ér; Jézusnak
mégis tetszik, mivel itt a földön annyira szeretem Őt. Ezért azokon a napokon,
amikor Ő többet szenvedett a földön, jobban érezteti velem a szenvedést.” |
 |
4.
állomás: Jézus szent Anyjával találkozik. –
„A Fájdalmas Szűz nyerje el szentséges Fiától, hogy egyre inkább elmélyedhessünk
a kereszt misztériumában, és vele együtt megrészegedhessünk Jézus szenvedésétől.
A szeretet legnagyobb bizonysága szenvedni a szeretett személyért; és miután
Isten Fia tiszta szeretetből annyit szenvedett értünk, nem lehet kétségünk
afelől, hogy az Érte hordozott keresztet lehet szeretni.” |
 |
5.
állomás: Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni.
– „Jézus ismételten mondja nekem: „Ne félj, én szenvedést
adok neked, de erőt is adok hozzá. Azt akarom, hogy a lelked mindennapos és
rejtett vértanúsággal tisztuljon és próbáltassék meg. Ne csodálkozz rajta, ha
megengedem az ördögnek , hogy gyötörjön, a
világnak, hogy undorítson, s a számodra
legkedvesebb személyeknek, hogy kínozzanak
téged; mert semmi sem tudja legyőzni azokat,
akik az én szeretetemért hordozott kereszt alatt
nyögnek, és akiknek én magam sietek
segítségére.” |
 |
6.
állomás: Veronika kendőt nyújt Jézusnak. –
„Szelíden helyezzétek szíveteket a mi Urunk sebeibe, ne karotok erejével. Igen
nagy bizalommal legyetek az Ő irgalmassága és jósága iránt, mert Ő soha el nem
hagy benneteket. Éppen ezért mindig jól öleljétek át az Ő szent keresztjét;
segítsetek neki.” |
 |
7.
állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel.
– „Szüntelenül ajánljátok fel az Úrnak életetek áldozatát, és mindazt, amit el
kell viselnetek. És Jézus a rá annyira jellemző szuverenitással fog uralkodni a
szíveteken. S hogy egyre inkább méltók legyetek a szentek dicsőségére,
ajánljatok fel Istennek mindent, amit csak elviseltek, napjában százszor vagy
még többször. Szorosan kötődjetek Hozzá szerelmes akarattal.” |
 |
8.
állomás: Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat.
-
„Jézus Krisztus a példakép és a minta, aki szerint
életünket alakítanunk kell. Jézus azonban a keresztet választotta királyi
zászlajául, ezért azt akarja, hogy minden követője a Kálváriára vezető utat
járja, hordozza keresztjét, és azon lehelje ki lelkét. Csak ezen az úton jutunk
el az üdvösségre.” |
 |
9.
állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt.
– „Mindig a hit szemével tekintsünk Jézus Krisztusra, mint
a mi jóságos és jótékony angyalunkra, aki keresztjét hordozva megy föl a
Kálváriára; s miközben Ő kínok közepette haladt fölfelé a Golgota emelkedőjén,
látjuk, hogy lelkek serege követi őt, akik saját keresztjüket hordozva ugyanazt
az utat járják.” |
 |
10. állomás: Jézust megfosztják ruháitól. –
„Szegény Jézusom, újra megbántottalak téged! A szívem oly kemény, hogy nem tud
annyira megindulni, amennyire kellene, amikor ama bántásokra gondolok, amelyeket
Jézussal szemben elkövettem. De amennyire csak képes vagyok rá, bánni akarom.
Ezért sírtam csöndesen, de a fájdalom könnyei egyúttal nagy boldogságot
jelentettek számomra.” |
 |
11. állomás: Jézust a keresztre szegezik. –
„A Kálvária hegyén azok a szívek laknak, akiket az égi Vőlegény kedvel. Ó,
mennyire boldognak kell tartanod magadat, ha erőfeszítéseket tehetsz azért, hogy
mindig ott időzzél, hűségesen és szerelmesen ott lakozzál, hogy imádhasd ezen a
hegyen a megfeszített Krisztust már ebben az életben, mert így biztosíthatod
teljes bizonyossággal azt, hogy a másik életben is imádhatod a megdicsőült
Jézust!” |
 |
12. állomás: Jézus meghal a kereszten. –
„Jézus hozzám fordult, és azt mondta: „Fiam, ne
hidd, hogy az én haláltusám három óráig tartott,
nem. Én a világ végezetéig vívom haláltusámat
azokért a lelkekért, akik számomra kedvesek.
Miközben haláltusámat vívom, fiam, nem szabad
elaludnod. Lelkem keresi az emberiség jóság
cseppjeit; de jaj, magamra hagynak közömbösségük
terhével.” |
 |
13. állomás: Jézus testét leveszik a keresztről.
– „Nagyon meg kell alázkodnunk, látva, hogy mennyire nem
vagyunk urai önmagunknak, és mennyire szeretjük a kényelmet és a pihenést.
Mindig tartsd szemed előtt Jézust: Ő nem pihenni jött közénk, és nem keresett
kényelmes körülményeket sem lelki, sem testi értelemben, hanem harcolni jött,
önmagát megtagadni és meghalni jött.” |
 |
14. állomás: Jézus holttestét sírba teszik.
– „Meg ne hátráljatok, és még kevésbé meg ne álljatok, amíg
föl nem értek az élet kálváriájára. Jézus fogja majd a kezeteket, hogy ne
tétovázzatok. Isten segítő kegyelme, és a jutalom, amit Jézus tartogat
számotokra, édes bátorításotokra lesz.” |
 |
15. állomás: Jézus feltámad a halálból. –
„Miért áldozta föl magát halálával Jézus Krisztus? Hogy kiengesztelje bűneinket
– válaszolja a hit. Miért támadt föl oly csodálatos módon? Hogy tanúságot tegyen
nekünk megváltásunk következményeiről. Halálával megmutatja nekünk, hogy
halottak voltunk a bűn miatt, föltámadásában pedig kegyelemre való
újjászületésünk legtökéletesebb modelljét kaptuk.” |
|
Kommentáld!