URAM KÖVETNI AKARLAK!
Előkészületi ima

Uram, ebben az órában gondolatban követni akarlak keresztutadon. Annak idején Te magad szenvedted végig ezt az utat mennyei Atyád iránti engedelmességből, és irántam való szeretetből. A legnagyobb szenvedést vállaltad magadra, hogy bűneimért vezekelj és a világot megváltsad.
Engedd, hogy szenvedésed állomásain hálát és köszönetet érezzek ezért a szeretetért.

Világosíts meg, hogy hibáimat felismerjem és leküzdjem azokat. Szent Keresztutad, amelyen most követni szándékozlak, legyen számomra az önfeláldozás és a megszentelés iskolája.
Olyan út, amely megtanít arra, hogyan válhatok a megváltás nagy művének munkatársává.
Mária, szenvedésekben erős édesanyád, legyen kísérőm! Oldalán bátran járom szenvedéseidnek útját.






I. állomás

Jézust halálra ítélik.

Pilátus igazságtalanul ítélt az emberektől való félelméből. Jézus hallgat, elfogadja az ítéletet, szíve legmélyén érinti, de belenyugszik.

Sokszor milyen nehéz a hallgatás amikor úgy érzed, hogy igazad van. Hogy védekezel, ha néha csak egy bántó szó éri szívedet.

Uram, taníts meg engem hallgatni, ha igazságtalanság ér, hogy irántad való szeretetből elviseljem a fájdalmat. Nem akarok azonnal felfortyanni, hanem uralkodni fogok magamon, elég lesz Pilátus ítéletére gondolnom. És ha mégis szólnom kell, csak a szeretet hangján fogok szólni.



II. állomás

Jézus vállára veszi a keresztet


Az üdvözítő önként nyúl nehéz keresztje után. Tudja, hogy ezzel a nehéz kereszttel szabadítja meg az emberiséget. Ezért olyan határozott, ezért szorítja magához oly erősen.

Hogy jajveszékelsz, ha csak egy kis keresztet kell elviselned. Könnyebb betegséget, minden igyekezeted elleni sikertelenséget, félreismerést. Tárd ki te is karodat, vedd a keresztet és viseld az üdvözítővel együtt, a magad és fele barátaid üdvözülésére.

Uram adj erőt, hogy a szenvedést, amelyet Te adsz nekem vonakodás nélkül, kitartóan és örömmel viseljem. Mutasd meg, milyen önkéntes áldozatot hozzak, amellyel neked örömet szerezhetek és általa új emberré válhatok.



III. állomás

Jézus először esik el a kereszttel


A teher nehéz, az üdvözítő lassan kimerül. Az út kövére rogy, s a kereszt megüti Őt. Új erőt gyűjt mégis és talpra áll. Rád gondol és bűneidre, amelyekért vezekelni akar.

Uram összeestél a kereszt alatt, amelyet én raktam a válladra. Most látom milyen borzalmas dolog a bűn, hogy miattam és az emberiségért ekkora szenvedést vállaltál.

Add Uram, kegyelmedet, hogy a kísértésnek, míg nem késő bátran ellenálljak. Mert a legelső bűnre vezető alkalmat kerülni fogom. Hiszen az én bűneim és az emberiség bűnei nyomtak le téged az út porába.



IV. állomás

Jézus édesanyjával találkozik


Mária követte az üdvözítőt. Most hirtelen megpillantják egymás arcát. Mária a szíve mélyéig együtt szenvedett Fiával a keresztúton. Szenvedéseit egyesítette Jézuséval.
Mária szívét a fájdalmak tőre járja át, s ezért érti meg Ő a te szenvedéseidet is.

Sötét gondolatok kínoznak, vagy a bűn terhe nyomaszt, fordulj Ő hozzá a szomorúak vigasztalójához, a bűnösök menedékéhez. Ő odavezet Fiához, a szenvedő Megváltóhoz.

Uram, szenvedéseid óráiban vigasztalást találtál Édesanyád tekintetében. Milyen jóleső érzés megértő emberekre lelni.
Édesanyáddal való találkozásod által taníts meg arra, hogy én is megértő, tapintatos legyek embertársaim szenvedése iránt, főként szüleim, barátaim szenvedése iránt.


V. állomás

Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet

Az Üdvözítő oly gyenge, hogy a zsidók attól félnek, már a Kálváriához vezető úton meg fog halni. Ezért kényszerítik az éppen arra haladó Simont, fogja és vigye egy darabon Krisztus Urunk Keresztjét. Simon habozik, de vállára veszi az Úr terhét. Ezért jutalmul megkapja később a hit kegyelmének ajándékait.

Íme így jutalmazza meg az Úr azokat, akik önként segítenek a szenvedőkön. Minden megkínzott, agyongyötört, elfáradt ember szeméből a kereszthordozó Krisztus tekint rád. Segíts rajta, ahogy tőled telik.
Uram, nyisd fel szememet, hogy észrevegyem körülöttem az emberek szenvedéseit. Ne haladjak el sorsuk mellett vakon, hanem segítsek keresztjük nehezén erőnkhöz mérten. Ha sokat nem is tudok. De amennyit igen, azt örömmel akarom tenni.

VI. állomás

Veronika letörli Jézus arcát

Veronika csekély szolgálatot tett az Üdvözítő szenvedésének enyhítésére. Ezért örökbe kapta kendőjén az Úr arcának képmását. Ilyen az Úr, ha a legkisebbet is ajándékozzuk neki, magát adja viszonzásul. A legnagyobb szenvedésben is hálás volt a legkisebb jótéteményért.

Talán könnyebben elfogadsz egy-egy adományt, de az ajándékozóra kevés figyelmet fordítasz. Pedig milyen kis fáradságodba kerülne néha egy köszönő szó.

Uram, Te nagyon fontosat mutattál meg nekem, az igazi hála erényét. Uram add, hogy elsősorban irántad öntsön el gyengéd, szívből jövő mély hálaérzet, mert végső soron a Te kezedből kapok mindent, és magamtól semmire se mennék. Hálával akarok gondolni azokra is, akik jót tesznek velem, akik közvetítik adományaidat.
Sugározd rám szent Arcod vonásait.



VII. állomás

Jézus másodszor esik el a kereszttel


A kereszt mindig nehezebb lesz, az Üdvözítő egyre fáradtabb és gyengébb. Már alig botorkál, újra földre zuhan. A megmaradt erejéből kell ismét talpra állnia, a szolgák ütéseitől, gyalázkodásaitól kísérve.

Az Üdvözítő most azokért a bűneidért szenved, amelyeket újra meg újra elkövetsz, amelyektől oly nehezen tudsz meg válni: legfőbb hibáidért.

Uram, bűneim oly erővel nehezednek rád, hogy ismét a földre nyomnak. Oly nehezen szabadulok tőlük, mindannyiszor elkövetem őket. Adj erőt az igaz elhatározáshoz, hogy végérvényesen tudjak szakítani azzal a bűnnel, amelybe oly gyakran visszaesem.


VIII. állomás
Jézus szól a síró asszonyokhoz


Az asszonyokat megrendíti a szenvedő Jézus látása, pedig jobban tennék ha hívő lélekkel követnék Őt. Erre már nem tudják rászánni magukat.
Az Üdvözítő így szól hozzájuk: „Ne engem, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok!” Ezzel rá akar mutatni arra, mily nagy jelentősége van a tettnek, s mily kevés a sajnálkozásnak.

Add Uram, hogy nem törődve az emberek szóbeszédével, alázatos tettekkel kövesselek. Ne engedd, hogy kishitűség és csüggedés erőt vegyen rajtam, amikor hiányzik belőlem a lelkesedés lendülete. Sőt éppen ilyenkor akarok neked tettekkel , különösen kötelességeim teljesítésével szolgálni.



IX. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Az emelkedő mindig meredekebb. Elérkezett az utolsó útszakasz. Az Üdvözítő szeme előtt feltűnik a hely, ahol hamarosan keresztre fogják feszíteni. Ekkor merül ki és rogy össze harmadszor is.

Minél nagyobbak az emberek bűnei, annál gyötrőbbek az Úr szenvedései. Most a megrögzött bűnösökért vezekel. Nekik is ki akarja nyitni a mennyek kapuját. Imádban gyakran emlékezz meg ezekről a szegények legszegényebbjeiről, akik nem akarnak bejutni Isten országába, habár odajuthatnának!

Uram, harmadszori összeroskadásod által könyörülj azokon, akik elvakultságukban elfordultak Tőled, hogy szent szenvedések gyümölcse ne vesszen kárba az ő számukra sem.



X. állomás
Jézust megfosszák ruháitól

Megkezdődnek az előkészületek Jézus keresztre feszítéséhez: sebekkel borított lázas testéről lerángatják a ruháit. Mily keserűség töltötte el az Üdvözítőt., de érted elviseli. Neked akar erőt adni ahhoz, hogy testedet megőrizhesd tisztán. Ezentúl vezekel azokért az emberekért, akikben nincs szemérem, akiknek nem szent az emberi test.

Uram, viselt ruháidat is odaadtad, amid volt, azzal mind vezekelsz.
Tartsd távol testemtől minden bűnös gerjedelmet. Taníts meg arra, hogy testemben a Szentlélek templomát tiszteljem, s megvédjem minden megszentségtelenítéstől. Benne mindig a szellem és a Te kegyelmed uralkodjék. Kerülni fogom a kényelemhez való túlzott ragaszkodást.
A Te kedvedért áldozatot vállalok magamra, megtagadok magamtól olyasmit, ami testemnek kedves, kellemes.
Segíts ebben Uram.



XI. állomás
Jézust a keresztre szegezik


Most a legszörnyűbb következik számára, a hóhérok keresztre szegezik testét. Krisztus kínjai kimondhatatlanok. Pedig hányszor találhatott volna a maga számára nyugalmas helyet a meghaláshoz. Most egyedül és kiszolgáltatva van durva lelkű emberek kénye-kedvének.

Itt adott példát, hogy te is készségesen vállald, ha a szenvedést társtalanul, magányosan kell elviselned.
Uram, mindenedet elvették. Most elhagyatva fekszel a keresztfán.

Uram, taníts meg a lemondásra. Tudjak egyszerű, szegény és igénytelen lenni. Ha szenvednem kell ne kürtöljem világgá, veled, megfeszített Üdvözítőmmel együtt akarom azt elviselni és fölajánlani a magam és mások bűneiért.


XII. állomás
Jézus meghal a kereszten


Az Úr most hozza a legvégső áldozatot, mely minden eddigit felülmúl és betetőz, engedelmes a kereszthalálig, három kínokkal teli órát viaskodik a halállal, s ekkor kiadja lelkét.
Utolsó szavai a mennybe szállnak az Atyához, akinek küldetését most befejezte.
Az engedetlenség által jött az eredeti bűn a világra s most az engedelmesség által jön el az emberiség üdvössége.
Ennél világosabban és határozottabban nem tudta volna az Üdvözítő kinyilatkoztatni és tudtunkra adni, hogy miért követel tőled engedelmességet, amely a te megszentelésedre szolgál.
Engedelmeskedj és megszabadulsz minden szenvedéstől.

Uram, a kereszt lábánál állhatatosan kérlek ajándékozz meg engem az őszinte és jókedvű engedelmesség lelkületével. S ha nehéz meghajolnom, pillantsak szent keresztedre és jusson eszembe a Te gyermeki engedelmességed mennyei Atyád iránt. Engedelmeskedni akarok a Te parancsaidnak.

Fogadd el engedelmességemnek ezt az áldozatát és egyesítsd kereszthalálod megváltási művének gyümölcseivel.


XIII. állomás
Jézus testét leveszik a keresztről

Mária szíve mélyéig átérezte az Úr szenvedését. Most legelső gondja, hogy Fia számára méltó nyughelyet keressen.
Ekkor jön Arimathiai József, leveszi Jézus testét a keresztről és Mária ölébe helyezi. Most még egyszer karjai között tarthatja Üdvözítőjét. Nyelve nem szól, de szíve most is azt mondja, Lásd én az Úr szolgálóleánya vagyok, legyen nekem a Te szavaid szerint! Isten akaratában való igazi megnyugvás…

Uram, ha hitem erősebb volna, nem lennék oly türelmetlen. Mária a nyugalmát benned való hitből merítette. Hadd tanuljak tőle csendes alkalmazkodást, ha baj, szerencsétlenség ér engem.
Nem szorongva, panaszkodva akarom parancsaidat fogadni, hanem szívesen, türelemmel, kitartással fogom teljesíteni akaratodat.



XIV. állomás
Jézust sírba teszik

Csak néhány hűséges viszi az Úr testét a sírhoz. Csend van a szájak hallgatnak. Szomorú ez a menet, de a béke lebeg felettük. Az áldozat befejeződött, nemsokára itt a húsvét.
Eljön az a nap, amikor téged is sírhoz kísérnek, amikor számodra is vége lesz a kemény harc idejének. Ne félj ettől a naptól. Ha végigjártad az élet keresztútját az Üdvözítővel, Ő megragyogtatja előtted a húsvéti hajnal boldogító fényességét.

Uram, most vége keserű szenvedésednek. Itt nyugszol a sírban. Azonban hamarosan felvirrad dicsőséged napja, amikor a bűn, a halál és a pokol fölött aratott győzelmed nyilvánvalóvá lesz.
Az én keresztutam végén is boldog örökkévalóság vár a mennyben, amelyet Te ajándékozol nekem.
Erősíts meg, hogy tartsak ki ezen az úton, amelyen Te haladsz előttem a kereszteddel, s zászlót, melyen királyságod felségjelvénye, a szent Kereszt tündököl, soha cserben ne hagyjam.


XV. állomás
Jézus feltámadt

Urunk Jézus Krisztus vétkeinkért halált szenvedett és megigazulásunkért feltámadott.
Krisztus feltámadása győzelem bűn felett, a feltámadás megtörte a gonosz hatalmát, de győzelmet hozott a halál felett is.
Krisztus feltámadása ezért is központja mindannyiunknak. A feltámadás nélkül nem részesedhetünk az Isteni életben. Ha Krisztus nem támad fel a halálból, akkor nem mondhatnánk, hogy tovább él az emberek lelkében.


Befejező ima

Kérlek Téged, Jézus Krisztusom, legyen a Te szenvedésed az én erősségem, mely véd, őriz, oltalmaz az élet nehézségeiben.

Vérednek hullása legyen vétkem lemosója, halálod legyen örök dicsőségem, feltámadásod pedig táplálja bennem a reményt, hogy én is az örök boldogság részese leszek. Ki Élsz és uralkodsz mindörökkön örökké.
Ámen