2021. december 19.

III. Az Egyház misztériuma

770 Az Egyház a történelemben van, ugyanakkor fölötte is áll. Csak a "hittel megvilágított értelem" [190] láthatja meg látható valóságában azt a lelki valóságot, mely az isteni életet hordozza.

AZ EGYHÁZ EGYSZERRE LÁTHATÓ ÉS LELKI VALÓSÁG

771 "Az egyetlen közvetítő, Krisztus szent Egyházát, a hit, a remény és a szeretet közösségét ezen a földön látható szervezetként alapította és tartja fönn szüntelen, s általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet." Az Egyház egyszerre:

• "hierarchikus szervezettel ellátott társaság és Krisztus misztikus teste";
• "látható gyülekezet és lelki közösség";
• "földi Egyház és mennyei javakban bővelkedő egyház".

Ezek a dimenziók együtt alkotnak "emberi és isteni elemekből álló, egyetlen összetett valóságot". [191]

Az Egyház "sajátos természete, hogy egyszerre emberi és isteni, látható, ugyanakkor láthatatlan javakban gazdag, buzgón tevékenykedik és elmerül a szemlélődésben, jelen van a világban, és mégis zarándok; de úgy, hogy benne az emberi az istenire, a látható a láthatatlanra, a tevékenység a szemlélődésre, a jelenvaló a jövendő örök hazára irányul és annak van alárendelve." [192]

"Ó, alázatosság! Ó, nagyszerűség! Egyszerre Kedár sátra és Isten szentélye; földi lakás és mennyei palota; vályogház és királyi udvar; a halál teste és a fény temploma; a gőgösöktől megvetett és Krisztus menyasszonya! Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai: aki, bár a hosszú számkivetés fáradalma és szenvedése miatt sápadt, égi szépségtől ékes." [193]

AZ EGYHÁZ -- AZ EMBEREK ISTENNEL VALÓ EGYSÉGÉNEK MISZTÉRIUMA

772 Az Egyházban Krisztus saját misztériumát mint Isten tervének célját valósítja meg és nyilatkoztatja ki: "mindeneket újra összefoglalni Krisztusban" (Ef 1,10). Szent Pál Krisztus és az Egyház jegyesi egységét "nagy misztériumnak" (Ef 5,32) nevezi. Az Egyház, mivel Krisztussal mint vőlegényével egyesült, [194] maga is misztériummá válik. [195] Szent Pál a misztériumot szemlélve benne kiált föl: "Krisztus bennetek, dicsőség reménye" (Kol 1,27).

773 Az Egyházban az embereknek ezen Istennel való közössége a szeretet által, mely "soha meg nem szűnik" (1Kor 13,8), az a cél, mely rendezi mindazt, ami az Egyházban e mulandó világhoz kötött szentségi eszköz. [196] Az Egyház "hierarchikus szerkezete teljes egészében a tagok Krisztusban történő megszentelésére irányul. Ezt az életszentséget a »nagy misztérium« szerint kell megítélni, melyben a Vőlegény odaadásának megfelel a Menyasszony szerető önátadása". [197] Mária mindnyájunkat megelőz az életszentségben, ami az Egyház misztériuma, amennyiben szeplő és ránc nélküli menyasszony. [198] Emiatt az Egyház máriás jellege megelőzi a péteri jelleget. [199]

AZ EGYHÁZ -- AZ ÜDVÖSSÉG EGYETEMES SZENTSÉGE

774 A görög müsztérion szót két szóval fordították latinra: mysteriummal és a sacramentummal. A későbbi értelmezésben a sacramentum inkább a látható jelét fejezi ki az üdvösség azon rejtett valóságának, amit a mysterium szó jelent. Ebben az értelemben Krisztus maga az üdvösség misztériuma: "Isten misztériuma ugyanis nem más, mint Krisztus". [200] Az Ő szent és megszentelő emberségének üdvözítő műve az üdvösség szakramentuma, mely az Egyház szentségeiben (melyeket a keleti egyházak a "szent misztériumoknak" is neveznek) nyilvánul meg és működik. A hét szentség azok a jelek és eszközök, melyek által a Szentlélek kiárasztja Krisztusnak, a Főnek kegyelmét az Egyházra, ami az ő Teste. Az Egyház tehát hordozza és közli a láthatatlan kegyelmet, melyet ő maga jelez. Ebben az analóg értelemben nevezzük az Egyházat is "szentségnek".

775 "Az Egyház Krisztusban mintegy szentsége, azaz jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének": [201] hogy az emberek Istennel való bensőséges egyesülésének szentsége legyen, ez az Egyház elsődleges célja. Mivel az emberek közötti közösség az Istennel való egységben gyökerezik, az Egyház az emberi nem egységének is szentsége. Az Egyházban ez az egység már alakul, mivel az embereket összegyűjti "minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből" (Jel 7,9); ugyanakkor az Egyház "jele és eszköze" e még alakuló egység tökéletes megvalósulásának.

776 Mint szentség az Egyház Krisztus eszköze. "Az Egyház Krisztus kezében mindenki megváltásának eszköze", [202] "az üdvösség egyetemes szentsége", [203] mellyel Krisztus "Isten emberek iránti szeretetének misztériumát egyszerre kinyilvánítja és megvalósítja". [204] Az Egyház "Istennek az emberi nem iránti szeretete látható terve", [205] ami arra irányul, hogy "az egész emberi nem Isten egyetlen népévé váljon, Krisztus egy testévé nőjön össze, a Szentlélek egy templomává épüljön". [206]

Összefoglalás

777 Az "ecclesia" szó "összehívást" jelent. Azok gyülekezetét jelöli, akiket Isten Igéje összehív, hogy Isten népét alkossák, s akik -mert Krisztus teste táplálja őket- Krisztus testévé válnak.

778 Az Egyház Isten tervének egyszerre útja és célja: előképe a teremtésben van, az Ószövetség előkészítette, Jézus Krisztus szavai és cselekedetei megalapították, megváltó keresztje és föltámadása valóra váltotta, és a Szentlélek kiáradása mint az üdvösség misztériumát kinyilvánította. A mennyei dicsőségben fog beteljesedni mint az összes -földről- megváltottak gyülekezete. [207]

779 Az Egyház egyszerre látható és lelki, hierarchikus társaság és Krisztus titokzatos teste. Egyetlen, emberi és isteni elemből formált valóság. Ebben rejlik az Egyház misztériuma, amit csak hittel lehet elfogadni.

780 Az Egyház ebben a világban az üdvösség szentsége, Isten és az emberek közösségének jele és eszköze.