2021. december 17.

"HISZEM A SZENT, KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT"

748 "Mivel Krisztus a nemzetek világossága, ez a Szentlélekben összeült szent Zsinat Krisztusnak az Egyház arcán tükröződő fényességével minden embert meg akar világosítani azáltal, hogy minden teremtménynek hirdeti az evangéliumot." [120] E szavakkal kezdődik a II. Vatikáni Zsinat "Egyházról szóló dogmatikus konstitúciója". Így a Zsinat megmutatja, hogy az Egyházról szóló hitcikkely teljesen azoktól a cikkelyektől függ, amelyek Jézus Krisztusról szólnak. Az Egyháznak nincs más világossága, mint Krisztusé; ezért az egyházatyák kedvelt képe szerint a Holdhoz hasonlítható, melynek minden világossága a Nap fényének tükrözése.

749 Az Egyházról szóló hitcikkely az előző, a Szentlélekről szóló cikkelytől is teljesen függ. "Mivel már bizonyítottuk, hogy a Szentlélek minden életszentség forrása és ajándékozója, most valljuk, hogy az Egyházat ugyanő ajándékozza meg a szentséggel." [121] Az Egyház az egyházatyák kifejezése szerint az a hely, "ahol a Lélek virágzik". [122]

750 Hinni, hogy az Egyház "Szent" és "Katolikus", továbbá "Egy" és "Apostoli" (miként a Nicea--konstantinápolyi hitvallás hozzáteszi), elválaszthatatlan az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenbe vetett hittől. Az Apostoli hitvallásban megvalljuk, hogy hisszük a szent Egyházat ("Credo [...] Ecclesiam"), de nem azt mondjuk, hogy hiszünk az Egyházban, nehogy összekeverjük Istent az Ő műveivel, s hogy világosan Isten jóságának tulajdonítsuk mindazokat az ajándékokat, melyeket Ő lehelyezett Egyházában. [123]

AZ EGYHÁZ ISTEN TERVÉBENI. Az Egyház nevei és képei

751 A magyar "egyház", `szent ház' szó bibliai megfelelője, az "ekklészia" (a görög ek-kalein, `kihívni' igéből) összehívást jelent. Népgyűlést jelent, [124] általában vallásos jelleggel. A szót az Ószövetség görög fordításában leggyakrabban a választott nép Isten előtti összejöveteleire alkalmazzák, főleg a Sinai-hegynél történt összejövetelre, ahol Izrael megkapta a Törvényt, és Isten szent népévé tette őt. [125] Önmagát ekklésziának nevezve a Krisztusban hívők első közössége ezen összejövetel örökösének tekintette magát. Benne Isten a föld minden határából "összehívja" népét. A gör. Küriaké, melyből az angol church és a német Kirche származik, azt jelenti: `ami az Úrhoz tartozik'.

752 A keresztény szóhasználatban az "Egyház" szó jelenti a liturgikus közösséget, [126] valamint a helyi közösséget, [127] illetve a hívők egyetemes közösségét. [128] E három jelentés elválaszthatatlan egymástól. Az "Egyház" az a nép, amelyet Isten az egész világból egybegyűjt. Helyi közösségekben létezik, s mint liturgikus, elsősorban mint eucharisztikus összejövetel valósul meg. Krisztus szavából és testéből él, és így válik maga is Krisztus Testévé.

AZ EGYHÁZ SZIMBÓLUMAI

753 A Szentírásban egymással összefüggő képek és előképek sokaságát találjuk, melyekkel a kinyilatkoztatás az Egyház kimeríthetetlen misztériumáról beszél. Az ószövetségi képek egy alapgondolatnak, tudniillik az "Isten népe" eszméjének változatai. Az Újszövetségben [129] mindezek a képek új középpontot kapnak, abból következően, hogy Krisztus lesz "ennek a népnek a Feje", [130] s így a nép az ő Teste lesz. E középpont köré rendeződnek "a pásztoréletből és a földművelésből, a házépítésből vagy a családból és a jegyességből" vett képek. [131]

754 "Az Egyház ugyanis akol, melynek egyetlen és megkerülhetetlen ajtaja Krisztus. [132] Ugyanakkor nyáj is, melyről Isten előre hirdette, hogy Ő maga lesz a pásztora, [133] s melynek juhait, bár emberi pásztorok legeltetik, mégis maga Krisztus, a Jó Pásztor, a Pásztorok Fejedelme [134] vezeti és táplálja szüntelen, aki életét adta a juhokért. [135] " [136]

755 "Az Egyház megmunkált föld, vagyis Isten szántóföldje. [137] Ezen a földön nő az az ősi olajfa, melynek szent gyökere a pátriárkák voltak, s melyben megtörtént és meg fog történni a zsidók és a pogányok kiengesztelődése. [138] Az Egyházat a mennyei Földműves mint választott szőlőskertet telepítette. [139] Krisztus az igazi szőlőtő, aki életet és termékenységet ad a vesszőknek, azaz nekünk, akik az Egyház által őbenne maradunk, s aki nélkül semmit sem tehetünk. [140] " [141]

756 "Gyakran Isten épületének is mondják az Egyházat. [142] Maga az Úr ahhoz a kőhöz hasonlította magát, melyet elvetettek az építők, mégis szegletkővé lett (Mt 21,42; vö. ApCsel 4,11; 1Pt 2,7; Zsolt 117,22). Erre az alapra építik az Egyházat az apostolok, [143] és tőle kapja erejét és szilárdságát az Egyház. Ez az épület különféle neveket kapott: Isten háza, [144] melyben az ő családja lakik; Isten lakóhelye a Lélekben, [145] Isten hajléka az emberekkel, [146] főleg pedig szent templom, melyet az egyházatyák szava szerint a kőből épült templomok megjelenítenek, s a liturgia méltán hasonlítja a szent városhoz, az új Jeruzsálemhez. Benne ugyanis mint élő kövek épülünk itt a földön. [147] E szent várost János úgy látja, hogy a világ megújulásakor leszáll a mennyből, Istentől, és oly szép, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony (Jel 21,1)." [148]

757 "Az Egyházat, melyet `mennyei Jeruzsálemnek' és `anyánknak' is neveznek (Gal 4,26), [149] úgy írják le, mint a szeplőtelen Bárány szeplőtelen jegyesét, [150] akit Krisztus »szeretett, és akiért föláldozta magát, hogy megszentelje« (Ef 5,26), akit fölbonthatatlan szövetséggel vett magához, és szüntelenül »táplál és gondoz« (5,29)." [151]

II. Az Egyház eredete, alapítása és küldetése

758 Az Egyház misztériumának föltárásához először az eredetét kell meggondolnunk a Szentháromság tervében, majd fokozatos megvalósulását a történelemben.