5. §: AZ ÉG ÉS A FÖLD

325 Az Apostoli hitvallás vallja, hogy Isten a "mennynek és földnek Teremtője"; a Nicea-konstantinápolyi hitvallás ezt kibontja: "minden láthatónak és láthatatlannak...".

326 A Szentírásban az "ég és föld" kifejezés jelentése: minden, ami létezik, az egész teremtés. Utal a kapcsolatra is, mely a teremtésen belül az eget és a földet egyszerre egyesíti és szétválasztja: a "Föld" az emberek világa; az "ég" vagy az "egek" jelölheti az égboltot, de jelölheti Isten sajátos "helyét" is, hiszen Ő, a "Mi Atyánk a mennyekben" (Mt 5,16); következésképpen a "mennyet" is, ami az eszkatologikus dicsőség. Végül az "ég" szó jelenti a szellemi teremtmények, az Istent körülvevő angyalok "helyét".

327 A IV. Lateráni Zsinat hitvallása mondja: Isten "az idő kezdetétől a semmiből alkotta mindkét teremtményt, a szellemit és a testit, tudniillik az angyalokat és a világot: és azután az emberi teremtményt", mely bizonyos értelemben egyszerre szellemből és testből áll.

I. Az angyalok

AZ ANGYALOK LÉTEZÉSE - HITIGAZSÁG

328 Hitigazság, hogy szellemi, test nélküli lények, akiket a Szentírás általában angyaloknak nevez, léteznek. Ezt a Szentírás éppoly világosan bizonyítja, mint az egybehangzó Szenthagyomány.

KIK ŐK?

329 Szent Ágoston róluk mondja: "Az `angyal' (...) hivatalt, nem természetet jelöl. Ha a természete után érdeklődöl, akkor szellem; ha a hivatala után, akkor angyal: mivolta szerint szellem, tevékenysége szerint angyal." Az angyalok egész létük szerint Isten szolgái és hírnökei. Mivel "állandóan látják az én Atyám arcát, aki a mennyben van" (Mt 18,10), ők azok "akik teljesítik szavát, mihelyt meghallják beszédének hangját" (Zsolt 103,20).

330 Mint tisztán szellemi teremtményeknek, értelmük és akaratuk van; személyes és halhatatlan teremtmények. Tökéletességük fölülmúlja minden látható teremtményét. Ennek bizonysága dicsőségük ragyogása.

KRISZTUS "MINDEN ANGYALÁVAL EGYÜTT"

331 Krisztus az angyalok világának középpontja. Ők az ő angyalai: "Amikor az Emberfia eljön dicsőségében és vele mind az angyalok..." (Mt 25,31). Övéi, mert általa és érte teremtettek: "Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön; a láthatókat és a láthatatlanokat: a trónusokat, az uralmakat, a fejedelemségeket és a hatalmasságokat; minden általa és érte teremtetett" (Kol 1,16). Még inkább az övéi, mert üdvözítő tervének hírnökeivé tette őket: "Nemde ők mind szolgáló lelkek? Azok szolgálatára vannak rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget." (Zsid 1,14)

332 A világ teremtésétől fogva és végig az üdvösség történelmének folyamatában jelen vannak; távolabbról vagy közelebbről hirdetik az üdvösséget és szolgálják az isteni terv megvalósulását: ők zárják be a földi paradicsomot, oltalmazzák Lótot, megmentik Hágárt és fiát, visszafogják Ábrahám kezét, szolgálatuk által közöltetik a Törvény, vezetik Isten népét, hírül adnak születéseket és meghívásokat, próféták mellett állnak - hogy csak néhány példát említsünk. Végezetül Gábor angyal adja hírül az Előfutár és maga Jézus születését.

333 A megtestesült Ige életét a Megtestesüléstől a Mennybemenetelig körülveszi az angyalok imádata és szolgálata. Amikor Isten "bevezeti az elsőszülöttet a világba, ezt mondja: »Imádja őt Isten minden angyala«" (Zsid 1,6). A Krisztus születésekor fölhangzott dicsőítő énekük - "Dicsőség a magasságban Istennek" (Lk 2,14) - továbbhangzik az Egyház dicsőítő imájában. Ők vigyáznak Jézusra gyermekkorában, szolgálnak neki a pusztában, megerősítik a halálküzdelemben, amikor megmenekülhetett volna általuk ellenségek kezéből, mint egykor Izrael. Angyalok "evangelizálnak" is hirdetvén a megtestesülés jó hírét és Krisztus föltámadását. Jelen lesznek Krisztus visszatérésekor, akit hirdetnek, és szolgálni fogják az ítéletkor.

AZ ANGYALOK AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN

334 Ezért az Egyház egész élete az angyalok titokzatos és hatalmas segítségét élvezi.

335 Liturgiájában az Egyház az angyalokhoz társul, hogy velük együtt imádja a háromszor szent Istent; segítségüket kéri (pl. az "In Paradisum deducant te angeli", `Mennyország örömébe vigyenek az angyalok...' ének a temetési szertartásban, továbbá az ún. "Kerub-ének" a bizánci liturgiában); és néhány angyal emlékezetét külön is ünnepli (Szent Mihály, Szent Gábor, Szent Ráfael és az Őrangyalok).

336 Az emberi életet kezdetétől a halálig körülveszi őrségük és közbenjárásuk. "Senki nem tagadja, hogy minden egyes hívő mellett áll egy angyal, mint valami pedagógus és az életet irányító pásztor." A keresztény élet a hitben már itt a földön részesedik az Istenben egyesült angyalok és emberek boldog társaságából.