2021. október 29.

5. §

AZ ÉG ÉS A FÖLD

325 Az Apostoli hitvallás vallja, hogy Isten a "mennynek és földnek Teremtője"; [162] a Nicea--konstantinápolyi hitvallás ezt kibontja: "minden láthatónak és láthatatlannak...". [163]

326 A Szentírásban az "ég és föld" kifejezés jelentése: minden, ami létezik, az egész teremtés. Utal a kapcsolatra is, mely a teremtésen belül az eget és a földet egyszerre egyesíti és szétválasztja: a "Föld" az emberek világa; [164] az "ég" vagy az "egek" jelölheti az égboltot, [165] de jelölheti Isten sajátos "helyét" is, hiszen Ő, a "Mi Atyánk a mennyekben" (Mt 5,16); [166] következésképpen a "mennyet" is, ami az eszkatologikus dicsőség. Végül az "ég" szó jelenti a szellemi teremtmények, az Istent körülvevő angyalok "helyét".

327 A IV. Lateráni Zsinat hitvallása mondja: Isten "az idő kezdetétől a semmiből alkotta mindkét teremtményt, a szellemit és a testit, tudniillik az angyalokat és a világot: és azután az emberi teremtményt", mely bizonyos értelemben egyszerre szellemből és testből áll. [167]

I. Az angyalok

AZ ANGYALOK LÉTEZÉSE -- HITIGAZSÁG

328 Hitigazság, hogy szellemi, test nélküli lények, akiket a Szentírás általában angyaloknak nevez, léteznek. Ezt a Szentírás éppoly világosan bizonyítja, mint az egybehangzó Szenthagyomány.

KIK ŐK?

329 Szent Ágoston róluk mondja: "Az `angyal' (...) hivatalt, nem természetet jelöl. Ha a természete után érdeklődöl, akkor szellem; ha a hivatala után, akkor angyal: mivolta szerint szellem, tevékenysége szerint angyal." [168] Az angyalok egész létük szerint Isten szolgái és hírnökei. Mivel "állandóan látják az én Atyám arcát, aki a mennyben van" (Mt 18,10), ők azok "akik teljesítik szavát, mihelyt meghallják beszédének hangját" (Zsolt 103,20).

330 Mint tisztán szellemi teremtményeknek, értelmük és akaratuk van; személyes [169] és halhatatlan [170] teremtmények. Tökéletességük fölülmúlja minden látható teremtményét. Ennek bizonysága dicsőségük ragyogása. [171]

KRISZTUS "MINDEN ANGYALÁVAL EGYÜTT"

331 Krisztus az angyalok világának középpontja. Ők az ő angyalai: "Amikor az Emberfia eljön dicsőségében és vele mind az angyalok..." (Mt 25,31). Övéi, mert általa és érte teremtettek: "Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön; a láthatókat és a láthatatlanokat: a trónusokat, az uralmakat, a fejedelemségeket és a hatalmasságokat; minden általa és érte teremtetett" (Kol 1,16). Még inkább az övéi, mert üdvözítő tervének hírnökeivé tette őket: "Nemde ők mind szolgáló lelkek? Azok szolgálatára vannak rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget." (Zsid 1,14)

332 A világ teremtésétől fogva [172] és végig az üdvösség történelmének folyamatában jelen vannak; távolabbról vagy közelebbről hirdetik az üdvösséget és szolgálják az isteni terv megvalósulását: ők zárják be a földi paradicsomot, [173] oltalmazzák Lótot, [174] megmentik Hágárt és fiát, [175] visszafogják Ábrahám kezét, [176] szolgálatuk által közöltetik a Törvény, [177] vezetik Isten népét, [178] hírül adnak születéseket [179] és meghívásokat, [180] próféták mellett állnak [181] -- hogy csak néhány példát említsünk. Végezetül Gábor angyal adja hírül az Előfutár és maga Jézus születését. [182]

333 A megtestesült Ige életét a Megtestesüléstől a Mennybemenetelig körülveszi az angyalok imádata és szolgálata. Amikor Isten "bevezeti az elsőszülöttet a világba, ezt mondja: »Imádja őt Isten minden angyala«" (Zsid 1,6). A Krisztus születésekor fölhangzott dicsőítő énekük -- "Dicsőség a magasságban Istennek" (Lk 2,14) -- továbbhangzik az Egyház dicsőítő imájában. Ők vigyáznak Jézusra gyermekkorában, [183] szolgálnak neki a pusztában, [184] megerősítik a halálküzdelemben, [185] amikor megmenekülhetett volna általuk ellenségek kezéből, [186] mint egykor Izrael. [187] Angyalok "evangelizálnak" is [188] hirdetvén a megtestesülés jó hírét [189] és Krisztus föltámadását. [190] Jelen lesznek Krisztus visszatérésekor, akit hirdetnek, [191] és szolgálni fogják az ítéletkor. [192]

AZ ANGYALOK AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN

334 Ezért az Egyház egész élete az angyalok titokzatos és hatalmas segítségét élvezi. [193]

335 Liturgiájában az Egyház az angyalokhoz társul, hogy velük együtt imádja a háromszor szent Istent; [194] segítségüket kéri (pl. az "In Paradisum deducant te angeli", `Mennyország örömébe vigyenek az angyalok...' ének a temetési szertartásban, [195] továbbá az ún. "Kerub-ének" a bizánci liturgiában [196] ); és néhány angyal emlékezetét külön is ünnepli (Szent Mihály, Szent Gábor, Szent Ráfael és az Őrangyalok).

336 Az emberi életet kezdetétől [197] a halálig [198] körülveszi őrségük [199] és közbenjárásuk. [200] "Senki nem tagadja, hogy minden egyes hívő mellett áll egy angyal, mint valami pedagógus és az életet irányító pásztor." [201] A keresztény élet a hitben már itt a földön részesedik az Istenben egyesült angyalok és emberek boldog társaságából.