A Szentatya Karácsony valódi jelentéséről beszélt a perui és a trentinói küldöttségekhez, akikkel a VI. Pál-teremben találkozott a Szent Péter-téri karácsonyfa fényeinek meggyújtása, és a betlehemi jászol felavatása alkalmából.

Gedő Ágnes – Vatikán

Huanvelicából érkezett a perui delegáció, Chopcca falu képviseletében, amelynek lakói készítették idén a nagy betlehemi jelenetet. A jellegzetes, helyi anyagokból és öltözékekből összeállított jászolfigurák az Andok népeit jelképezik, és azt szimbolizálják, hogy mindenki meghívást kapott az üdvösségre. Jézus ugyanis egy nép konkrét valóságában érkezett a földre, hogy üdvözítsen minden embert, kultúrát és nemzetiséget. Kicsinnyé lett, hogy befogadhassuk, és megkapjuk Isten gyengédségének ajándékát – mondta a perui küldöttségnek a pápa.

 

A jászol mellett magasodik a méltóságteljes fenyőfa, mely az Észak-olasz Trentino tartomány, Andalo erdejéből érkezett, és amelynek fényeit pénteken öt órakor gyújtják meg a Szent Péter-téren. A karácsonyi ünnepek végéig ott fog állni a betlehemi jászol mellett, és sok-sok zarándok megcsodálja majd. A fenyő Krisztus jele, az élet fáját jelzi, amelyhez az ember a bűn miatt nem jutott hozzá. De Karácsonnyal az isteni élet csatlakozott az emberi élethez. A Karácsonyfa tehát az újjászületést jeleníti meg, Isten ajándékát, aki örökre egyesül az emberrel, és nekünk ajándékozza életét. A fenyőfa fényei Jézus világosságára emlékeztetnek minket, a szeretet fényére, amely tovább ragyog a világ éjszakájában.

 

Kedves barátaim! Ez Karácsony, ne hagyjuk, hogy elrontsa a fogyasztás és a közöny! – figyelmeztetett a Szentatya. Karácsony szimbólumai, különösen a betlehemi jászol és a feldíszített fenyőfa visszavezetnek minket a bizonyossághoz, ami békével tölti el a szívet, a megtestesülés öröméhez, Istenhez, aki közel jön hozzánk. Velünk lakik, reménnyel tölti meg mindennapjainkat. A fenyő és a jászol megadja azt a jellegzetesen karácsonyi hangulatot, ami közösségeink öröksége. Ez a légkör telve van gyengédséggel, osztozással, családi bensőséges érzéssel. Ne éljük hamisan Karácsonyt, kérlek benneteket, ne csináljunk kereskedelmi Karácsonyt! – szólt a pápa. Hagyjuk, hogy átöleljen minket Isten közelsége, ami együttérző, gyengéd! Hagyjuk, hogy beburkoljon a karácsonyi hangulat, melyet a művészet, a zene, a dalok és a hagyományok ültetnek szívünkbe!

 

Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak a padovai egyházmegyés fiataloknak is, akik a VI. Pál-teremben elhelyezett betlehemi jászlat készítették. Ajándékuk Karácsonyt idézi, a bizalom és a remény ünnepét. Reményünk oka az, hogy Isten velünk van, bízik bennünk, és soha nem fárad bele, hogy megbocsásson nekünk. Mi fáradunk bele a bocsánatkérésbe. Azért jön, hogy az emberekkel lakjon, a földet választja lakhelyéül, hogy velünk legyen, magára vegye azt a valóságot, ahol mindennapjainkat töltjük. Erre tanít bennünket a betlehemi jászol. Karácsonykor Isten nem úgy nyilatkoztatja ki magát, mint aki a magasból akar uralkodni, hanem mint aki leereszkedik, kicsivé és szegénnyé lesz, útitársunk, hogy szolgáljon. Ez azt jelenti, hogy ha mi követni akarjuk Őt, akkor a megalázkodás, a szolgálat útját kell választanunk. Ahhoz, hogy valóban Karácsony legyen, ne feledjük: Isten eljön, hogy velünk legyen, és azt kéri, hogy vegyük gondjainkba testvéreinket. Főleg a szegényebbeket, a gyengébbeket, a kiszolgáltatottabbakat, akik a járvány miatt félő, hogy még inkább kirekesztődnek. A Szűzanya és Szent József segítsen minket, hogy így éljük meg Karácsonyt! – mondta még Ferenc pápa.