Kapisztrán Szent János áldozópap

Róm 8, 1-11 - Lk 13, 1-9
1386-ban született az itáliai Abruzzo hegység Capestrano városkájában. A perugiai egyetemen egyházi és világi jogból doktorátust szerzett. Bírói pályára lépett, s csakhamar a nápolyi legfõbb törvényszék elnöke lett. Lemondott, 26 évesen Perugia és környéke kormányzója. Miután sikerült elrendeznie ügyeit, a ferences rendbe lépett. 1420-ban, 34 éves korában pappá szentelték. Ezután megkezdte mûködését, amelybõl 35 év Itáliára és Franciaországra, a legjelentõsebb öt év pedig Közép-Európára, elsõsorban hazánkra esik. Bûnbánati szónokként hihetetlenül nagy tömegek elõtt prédikált. Mikor 1453-ban a török elfoglalta Konstantinápolyt, megnyílt a hódítás lehetõsége, nyugat, fõleg a keresztény mûveltség bástyája, Magyarország felé. Hunyadi megkezdte seregének szervezését, Kapisztrán Hunyadihoz csatlakozott, és közös erõvel, Július 14-én szétverte a magyar sereg a hatalmas török hajóhadat. Visszaverték a július 21-i török támadást. Másnap a keresztesek megtámadták a törököt. S a kis csapat megint diadalt aratott. III. Callixtusz pápa arra a napra (aug. 6.), amelyen a gyõzelem híre Rómába érkezett, külön ünnepet (Urunk színeváltozása) rendelt el, s a déli harangszó a keresztényeknél e diadal dicsõségét hirdeti.

Hunyadi János néhány nappal Nándor-Fejérvár felszabaditása után, a rothadó tetemek ezreitől megmételyezett légkörben megbetegedett, a közel Zimonyba vitetett, s ott augusztus 11-ikén kimult, szent halállal fejezve be hősi életpályáját. Tetemét a gyulafejérvári székesegyházban öccsének sírja mellett helyezték el örök nyugalomra, hol siremléke, bár megcsonkitott állapotban, ötödfélszázad viszontagságait túlélte. Harmadfél hónappal utóbb követte őt az örökkévalóságba utolsó harczának és sikerének osztályrészese, Capistrano János atya, kit rendjének ujlaki⁴² zárdájában a halál október 23-ikán ragadott el. Magyar földön találta sirját, a mely csakhamar csodás gyógyulások szinhelye lett. Az egyház őt a szentek sorába iktatta. Három század múltával, XIII. Kelemen pápa, mikor 1758 augusztus 19-ikén Magyarország uralkodóit az „apostoli király” czímével ékesitette föl, megemlékezvén arról a hosszú küzdelemről, a mit a magyar nemzet a törökök ellen folytatott, a hódolatteljes csodálat kifejezéseivel szólott Hunyadi Jánosról, a ki – úgy mond – „az ellenség hatalmas seregei fölött kivívott győzedelmeivel nevének olyan dicsőséget biztositott, hogy az a késő századokban sem fog feledésbe menni!”