2001. okt. 6-án ünnepelt a Ferences Szegénygondozó Nővérek közössége. Eszter nővér – aki már 11 éve Szécsényben szolgál – első fogadalmának hatvanadik évfordulóját ünnepelte. Eszter nővér sok évvel ezelőtt, 14 évesen érezte Isten hívását, és kötelezte el magát arra, hogy életét Istennek szentelje. Így került szülőfalujából, Jászjákóhalmáról Ludányba, ahol akkoriban a rend anyaháza és noviciátusa volt. Édesanyja, aki mélyen hívő asszony volt, szívesen adta lányát az Úrnak és szeretetével, bátorításával mindvégig kísérte ezen az úton. 16 évesen már fogadalmas nővérként gondozza a szegényeket, kimossa tetveikből a hajléktalanokat, akiknek a teste már kisebesedett a poloskáktól, tetvektől.  Hivatásának, életének egyik legszebb élménye, amikor egy Nagycsütörtökön a veszprémi szeretetházba váratlan vendég érkezett. Mindszenty József – akkor még veszprémi püspök – eljött, hogy nagycsütörtökön Jézus példájára megmossa a szegények lábát. Leült az öregek közé, bagót, cigarettát vitt nekik, és elbeszélgetett velük. Nemcsak a szegényeknek, hanem Eszter nővérnek is mélyen a szívébe vésődött a szentéletű főpásztor egyénisége. 1950-ben rendünk működésének betiltása után Eszter nővér Jászberénybe került, ahol a szociális otthon vezető-főnővére lett. Ruhát cserélt, – mert kellett, – de szívet nem. Tovább fáradozott a szegények és betegek szolgálatában. 1990-ben újraindulhattak a szerzetesrendek. Eszter nővér ismét meghallotta az Úr hívó szavát és örömmel válaszolt rá: „Követlek, Uram, bárhová hívsz!”

 És most 60 éves fogadalmasként felcseng szívéből a hála: „Mit adhatnék én az Úrnak a sok jóért, amit Ő nekem juttatott.”

M. Klarissza ferences szegénygondozó nővér

Eszter nővér, aki a mai napig felveszi a szentruhát. Ma is ünnepelhetjük, hiszen még mindig Szécsényben van már 21 éve, első fogadalmát pedig 70 éve tette le. A csodálatos nő Jézus jegyese, elmondhatjuk, hogy egy életre tiszta szívéből és komoly elhatározásából vállalta a hivatását.