Isten igazságossága az irgalmasság – fejtette ki Ferenc pápa Urunk megkeresztelkedése vasárnapján, az Úrangyala előtt mondott beszédében. Jézus azért jött el, hogy beteljesítse az isteni igazságosságot, magára vállalva bűneinket, üdvözítsen minket.

Vertse Márta – Vatikán

A pápa ismételten felhívta a figyelmet a pletykálkodás veszélyére: a pletyka gyilkos fegyver, amely megöli a szeretetet, a társadalmat, a testvériséget. Ne megosztók legyünk, hanem osztozzunk testvéreink terheiben, segítsünk felemelkedésükben – hangzott Ferenc pápa tanítása.

 

Urunk megkeresztelkedésének ünnepén az evangélium egy meglepő képet tár elénk: ez az első alkalom, hogy Jézus nyilvánosan megjelenik názáreti rejtett élete után; a Jordán folyó partjára érkezik, hogy János megkeresztelje őt (Mt 3,13-17)” – kezdte beszédét a pápa. Olyan szertartás volt, amellyel az emberek bűnbánatot gyakoroltak és elkötelezték magukat, hogy megtérnek. Egy liturgikus himnusz szerint a nép „meztelen lélekkel és meztelen lábban” ment megkeresztelkedni – nyílt, meztelen lélekkel, semmit sem takargatva, vagyis alázatosan és átlátszó szívvel. De, látván Jézust, aki elvegyül a bűnösökkel, meglepődünk és felmerül a kérdés: miért hozta Jézus ezt a döntést Ő, aki Isten Szentje, Isten bűn nélküli Fia, miért döntött így? A választ Jézusnak Jánoshoz intézett szavaiban találjuk meg: „Hagyd el ezt most! Úgy illik, hogy teljesítsünk minden igazságosságot.” Teljesíteni minden igazságoságot: mit jelent ez? – tette fel a kérdést Ferenc pápa.

 

Megkeresztelkedésével Jézus felfedi számunkra Isten igazságosságát, azt az igazságosságot, amelyet Ő hoz el eljövetelével a világba – szögezte le beszédében a pápa, majd rámutatott, hogy mi gyakran leszűkítve értelmezzük az igazságosságot és azt hisszük, hogy ezt jelenti: aki hibázik, az fizet és így elégtételt szolgál az elkövetett hibáért. De Isten igazságossága, amelyet a Szentírás tanít, sokkal nagyobb ennél: nem a bűnös elítélése a célja, hanem üdvössége, újjászületése, igazzá tétele, az, hogy igazságtalanból igazságossá váljon. Ez az igazságosság a szeretetből fakad, az együttérzésnek és az irgalmasságnak abból a mélységeiből, amelyek magát az Atya Isten szívét alkotják, amelyet mélyen megrendít, amikor elnyom bennünket a gonosz és elesünk a bűnök és a törékenység súlya alatt. Isten igazságossága tehát nem büntetéseket és fenyítéseket akar osztogatni, hanem ahogy Pál apostol szögezi le – utalt a pápa Szent Pál Rómaiakhoz írt levelére (vö. Róm 3,22-31), minket akar megigazult gyermekeivé tenni, megszabadítva bennünket a gonosz kötelékeitől, meggyógyítva, felemelve bennünket. Az Úr nem büntetni akar bennünket, hanem kinyújtott kézzel segít, hogy felemeljen. Így megértjük, hogy a Jordán folyó partján Jézus felfedi számunkra küldetésének értelmét: azért jött el, hogy beteljesítse az isteni igazságosságot, vagyis üdvözítse a bűnösöket; eljött, hogy vállaira vegye a világ bűneit és alámerüljön a mélység, a halál vizébe, hogy így megmentsen minket és ne hagyjon megfulladni bennünket – folytatta beszédében a pápa. Jézus ma megmutatja nekünk, hogy Isten igazi igazságossága az üdvözítő irgalmasság. Félünk azt gondolni, hogy Isten az irgalmasság, de Isten az irgalmasság, mert igazságossága éppen az üdvözítő irgalmasság, szeretet, amely osztozik emberi állapotunkban, közel jön hozzánk, szolidáris fájdalmunkkal, belép sötétségeinkbe, hogy visszahozza a világosságot – mondta Ferenc pápa, majd idézett XVI. Benedek 2008-ban elhangzott homíliájából: „XVI. Benedek leszögezte, hogy „Isten üdvözíteni akar minket azáltal, hogy ő maga leszállt a halál mélységébe, hogy minden ember, az is, aki olyan nagyon mélyre zuhant, hogy már többé nem látja az eget, megtalálhassa Isten kezét, amelybe belekapaszkodhat és felemelkedhet a sötétségből, hogy újra láthassa a világosságot, amelyre teremtetett” (Homília 2008. január 13.)”.

 

Félünk egy ilyen irgalmas igazságosságra gondolni – mondta a pápa, majd ismételten leszögezte: „Isten az irgalmasság. Igazságossága irgalmasság. Hagyjuk, hogy kézen fogjon minket. Mi, Jézus tanítványai is arra kaptunk meghívást, hogy így gyakoroljuk az igazságosságot a többiekkel való kapcsolatainkban, az egyházban, a társadalomban: nem annak a keménységével, aki ítélkezik és elítél, jókra és rosszakra osztva az embereket, hanem az irgalommal, amely befogad, osztozva a testvérek sebeiben és törékenységében, hogy felemelje őket. Nem megosztva, hanem osztozva – mondta nyomatékkal a pápa. Tegyünk úgy, mint Jézus: osztozzunk mások terheiben, ahelyett, hogy pletykálunk és pusztítunk. Tekintsünk egymásra együttérzéssel, segítsünk egymásnak kölcsönösen. Tegyük fel a kérdést magunknak: olyan személy vagyok, aki megoszt, vagy aki osztozik? Jézus szeretetének tanítványa vagyok vagy a megosztó pletyka tanítványa? A pletyka halálos fegyver: gyilkol, megöli a szeretetet, megöli a társadalmat, megöli a testvériséget. Tegyük fel a kérdést: olyan személy vagyok, aki megoszt, vagy olyan, aki osztozik? – buzdította a híveket Ferenc pápa, majd Máriához fordulva fejezte be az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédét: „És most imádkozzunk a Szűzanyához, aki világra hozta Jézust, törékenységünk részesévé téve őt, hogy újból életünk legyen”.