Frédi Atya kórházlelkész, betegpasztorációs referens, hiteles hirdetője a lelki gyógyulás fontosságának. Ezúttal két előadás is színesítette a találkozót. A lelkigyakorlatról dr. Hallay Judit debreceni aneszteziológus, intenzív szakorvos tájékoztatott.

Dr. Csépányi Gábor orvos és teológus atya előadását a test teológiájáról tartotta Boldog ll. János Pál pápa Ez az én testem című katekézise alapján. Rámutatott arra, hogy magunkat Isten ajándékaként fogadjuk el, testünk az Úrral való találkozás szentélye kell, hogy legyen. A férfi és a nő kapcsolatában a Teremtés könyvében megírt „férfinek és nőnek teremtette” (1,27) eredeti egység létrejöttén kell fáradozni. Saját üdvösségünk építése azonban közösségben történhet csak gyümölcsözően, az individualista társadalomépítés nem az üdvösségkeresés útja.  A hegyi beszéd sorainak idézése kapcsán a tiszta szívűek boldogságát hangsúlyozta. Gondolatai még Isten megtestesülésének, Jézus feltámadásának felidézésével és Isten országának reményt adó jövőképével bátorítottak. A test menyegzős jelentését úgy értelmezte, mint a Szentháromságot. A három isteni személy egyesülése analógiája a házastársak egyesülésének is, ezért az utóbbi unió is felbonthatatlan. 

György Alfréd atya a biblia leprás beteg csodás gyógyulás elbeszélése köré csoportosította gondolatait, majd a résztvevők kiscsoportokban elmélkedtek a felmerülő kérdésekről: mit jelent, hogy Jézus meghív, megérint, megment?

A meghívás üzenetére további kérdések merültek fel: Ábrahám ősatyánk hite megvan-e bennem? El tudok-e szakadni emberi kötődéseimtől, és az Istent választom? Meg tudok-e szabadulni a „lomoktól”? Az elengedés művészetéhez kegyelem kell. Tényleg szeretem az Urat? Mint Izsák vagy mint Péter? Magam akarok mindent megtenni, vagy majd az Úr gondoskodik rólam, elhiszem-e ezt? A segítő hivatásban melyek a legnagyobb nehézségek a gyógyító orvos munkája során? Felkészültségük mindig naprakész, megfelelő-e? Van-e mindig értelme gyógyításuknak? Mit tegyenek a gyógyíthatatlan beteggel, meddig gyógyítsanak esküjük, hitük szerint? Élhetnek-e a passzív  eutanázia lehetőségével?

A lelkigyakorlat során Lukács Lászlóné Krisztina, négygyermekes családanya előadásában a természetes családtervezés új, Billings-módszerét mutatta be. Hívő embernek és hit nélkül élőknek egyaránt gond a családtervezés, a gyermekáldás spontán, bármikori elfogadása. A hívő emberek találkozásában benne van a mindenkori elfogadás készsége, korunkban azonban a nők többsége dolgozik, vagy tanul, szükséges, hogy ő is tervezzen.

Billings 1980-ban dolgozta ki ajánlásait: módszere a női ciklus élettanának figyelemmel kísérése. A női lélek mellett a test is komplex csoda. Bármiféle mesterséges beavatkozás  nélkül lehetséges a termékenység napjainak meghatározása, és ezáltal egy új élet világra jöttének beteljesülése vagy a folyamatos gyermekáldás lassítása. Mindez odafigyelést, empátiát és szeretet követel a házaspártól.

A résztvevők végül szentmisén és szentségimádáson vettek részt. Frédi atya zárszóként biztatta az orvosokat: elég egy kórházban 20 évenként egy örömhírvivő, akkor már nincs veszve hitünk, illetve embertársaink hite.

„Értük szentelem magam, hogy hogy ők is szentek legyenek” (János 17,19).
     
Magyar Kurír