“Fiaik is, akik még nem
ismerik, hallgassák és tanulják meg, hogy féljék Isteneteket, az Urat
mindenkor, amíg csak éltek azon a földön, ahová most átkeltek a
Jordánon, hogy azt birtokba vegyétek.”
Milyen nehéz néha lelkesednünk
valami iránt amit nem értünk teljesen. Még nehezebb érdekesen átadni
azt, amit nem teljesen értünk. Istennel is sokszor járunk így. El tudunk
mondani szeleteket, de valahányszor jön valami új gondolat vele
kapcsolatban, akkor már sokkal nehezebb elmondani, hiszen megkavar
mindent amit addig gondoltunk.
Mózes idejében sem volt ez egyszerű.
A nép rabszolgaként él egy idegen földön, úgy érzik, hogy Isten
elhagyta őket. Ekkor megjelenik egy ember, aki valaha örököse volt a
birodalomnak, és mégis azt mondja, hogy a népet akarja elvezetni az
ígéret földjére. Reménykednek, és ahogy sorban jönnek a nehézségek,
egyre csak változik az ismeret. Változik, hogy mit gondolnak Róla.
Eljutnak Kánaán határáig, és itt Mózes parancsol a vezetőknek.
Hallgassanak titeket a fiatalok, és tanuljanak tőletek!
Ha valamit meg akarsz tanítani, az
nem olyan egyszerű. Attól, hogy elmondod, még nem biztos, hogy megérti a
másik. A példa viszont segít. Mózes nem azt mondja, hogy mondjátok el
nekik, hogy milyen Isten, hanem hogy tanítsátok meg! Ismertessétek meg
velük azt a Teremtőt, aki kivezetett titeket a szolgaságból.
Az, ha beszélünk róla, nem elég. Ha
valaki nem ismeri Istent, és csak elmondod, hogy létezik, az semmit sem
jelent. Mutassd meg! Érd el, hogy tanulni akarjon róla. Ma rengeteg
alternatíva létezik az embereknek, amivel elüthetik az időt. Nem
figyelnek egy újabb mesére, hisz van már épp elég. Másra van szükség.
Ne csak mondd! Az életeddel mutassd meg Istent! Ismertessd meg másokkal, hogy tanulni akarjanak róla!
Áldott napot!
Kommentáld!