Krisztus a mindenség Királya
Az ünnep jelentése
+ Ezt az ünnepet XI. Pius pápa vezette be 1925-ben, válaszul az első
világháború utáni években kialakuló növekvő nacionalizmusra,
szekularizmusra és az igazságtalanság új formáira.
+ A Quas Primas enciklikában Pius pápa emlékeztette a
keresztényeket, hogy az a Királyság, amelyhez tartoznak, „ szellemi és
lelki dolgokkal foglalkozik ... alanyaitól a gazdagságtól és a földi
dolgoktól való elszakadás szellemét, valamint a szelídség szellemét
követeli. Éhezniük és szomjazniuk kell az igazságosság után, és ennél is
többet, meg kell tagadniuk magukat és a keresztet kell hordozniuk.”
(15. sz.)
+ Az erre az ünnepre rendelt imák és olvasmányok Krisztus Király
gazdag és változatos bemutatását mutatják be, a Szentírás számos képére
támaszkodva.
+ Az év utolsó vasárnapjára esve (a szentmise szokásos formájában) ez
az ünnep figyelmünket arra összpontosítja, aki „az emberi történelem
célja, a történelem és a vágyak középpontja. a civilizáció, az emberiség
központja, minden szív öröme és minden törekvés teljesítése.” ( Gaudium et spes, 45. sz.).
Imádságra és elmélkedésre
- Milyen méltó a Bárány, akit megöltek.
hogy megkapja a hatalmat és az isteniséget,
valamint a bölcsességet, az erõt és a becsületet.
Hozzá tartozik a dicsőség és a hatalom mindörökkön örökké.” - Kezdő
antifóna Jézus Krisztus Urunk, az Univerzum királyának ünnepélyességéhez
Lelki bónusz
November 22-én ünnepeljük Szent Cecilia, a zenészek és énekesek védőszentjének emlékét.
Ima
Mindenható Istenünk, te öröktől fogva úgy határoztál, hogy szeretett
Fiadban, a mindenség Királyában megújítasz mindent. Add, hogy az egész
teremtett világ megszabaduljon a bűn szolgaságától, Fölségednek
hódoljon, és szüntelenül dicsőítsen téged. Aki él és uralkodik
mindörökkön örökké. Ámen
Kommentáld!