I. Kelemen pápa
Az Egyház ma emlékezik meg Római Szent I. Kelemen pápáról. 50-ben született Rómában.
Szent Iréneusz szerint ő a harmadik Szent Péter székében. "Az ószövetségi Szentírás alapos ismerte, a jeruzsálemi templomi liturgia rendjének ismerete amellett szól, hogy Kelemen zsidókeresztény volt" - fogalmaz Iréneusz, aki szintén egyházatya volt, mint Kelemen. Szent Kelemen láthatta az apostolokat, és prédikálásukat is hallotta.
Az újszövetségi levelek mellett nagy jelentőségű a Levél a kointhosziaknak c. műve, melyben őket kéri a botrányok helyrehozására. Azt írja, hogy
"az egyház papjait és diakónusait nem lehet hivataluktól megfosztani, mert ugyan egyházközség választja őket, de a szenteléssel visszavonhatatlanul az apostolok örökébe lépnek. Nem a választás teszi őket az apostolok utódává, hanem a kézföltétel, a szentelés, melyet a többi apostolutód szolgáltat ki".
Az idézett levél alapján monarchikus püspöknek tekinthető. Nem maradt ránk azonban pontos kép egyházkormányzati tevékenységéről, de jelentősége vitathatatlan.
Traianus császár száműzte sok más kereszténnyel együtt.
A legenda szerint a Krím-félszigeten végeztek kőfejtő munkát.
Az ottani vízhiány csak fokozta szenvedésüket.
Kelemen minden keresztényt buzdított az imádságra.
Egyik alkalommal egy bárányt látott, amely a lábával gödröt kapart, abból pedig forrás fakadt. Ezzel a vízzel keresztelni is akart.
Traianus kötelet akasztatott a nyakába, majd a tengerbe dobatta. Sokáig a halála napján azon a helyen megjelent Kelemen.
Kommentáld!