Továbbadni a feltámadás örömét
2020. április 12. Húsvétvasárnap
Kollár Ágnes, a Regnum Christi Mozgalom tagja

Jn 20,1-9
A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették.” Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt. Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból.

Bevezető ima: Uram, Te vagy az Út az Igazság és az Élet. Feltámadásod ünnepén adj reménységet szívembe, hogy szeretteimmel együtt majd én is feltámadok a halálból, és veled örvendezhetek a mennyben. Köszönöm húsvét ünnepét. Szeretlek, és teljes szívemből követni akarlak. Légy velem, és érintsd meg szívemet az imádságban!

Kérés: Uram Jézus, adj húsvéti örömet és boldog reménységet szívembe, mert legyőzted a bűnt és a halált!

1. Hírül adta nekik. Isten úgy rendezte, hogy a feltámadás első hírnöke nő legyen. Máté evangéliuma két asszonyról beszél (a magdalai Mária és a másik Mária – vö. Mt 28,1), János csak Mária Magdolnát említi. Az Úr ismeri a női szívet, tudja, hogy amikor túlcsordul, a benne lévő érzéseket nem tudja magában tartani, azt mindenképpen meg kell osztania másokkal. Azt is tudja, hogy Mária Magdolna nem fogja túlelemezni a kérdést, hanem szíve egyszerűségével azonnal továbbadja mindazt, amit felfoghatott a történtek láttán. A női lélek vallásos beállítottságát, és az ebből fakadó hivatástudatot ma is számtalan helyzetben felfedezhetjük: az édesanya az első, aki gyermekét a hitre neveli, átadja családjában a megélt hit örömének tapasztalatait, így lehet ő az első, aki elülteti a hivatás magvait is gyermekei szívében. A hiteles keresztény feleségnek ott áll még egy reménység, amely feladat is: „Mert a hitetlen férjet megszenteli felesége” (1 Kor 7,14). Nagy feladat ez számunkra, mert a hit biztos alapján tudjuk csak „jobb emberekké szeretni” a körülöttünk élőket. És itt felmerül a kérdés: Hogyan élem meg a feltámadás örömét, és hogyan adom tovább másoknak? Látszik-e rajtam, amikor részt vettem a húsvétvasárnapi misén, hogy ezen a napon a kereszténység legnagyobb ünnepét üljük? Legyen az egész napom Krisztusé és a húsvéti örömé!

2. Észrevette… Azok az asszonyok, akik Mária Magdolnával az üres sírhoz mentek, érzékenyek voltak a krisztusi küldetés titka iránt. Ők Krisztust még halálában sem hagyták el. Ők észrevették, hogy Krisztus több, mint egy közönséges ember – még akkor is, ha ezt a tudást nem tudták szavakba önteni. A Mulieris Dignitatem c. apostoli levélben Szent II. János Pál pápa így írt Mária Magdolnáról: „Ezért »az apostolok apostolának« is nevezzük őt. Mária Magdolna az apostolok előtt volt szemtanúja a föltámadt Krisztusnak, és ezért elsőként tanúskodott az apostolok előtt” (16. bek.). Micsoda ajándék, hogy Isten a keresztségben minket is gyermekeivé fogadott, meghívott apostolai közé, hogy tanúságot tegyünk róla a világban. Nekünk is észre kell vennünk, amit Mária Magdolna észrevett: Üres a sír! Nem félhetünk tehát attól, hogy mi vár ránk. Fedezzük fel mindennap– és ne csak ma, húsvétvasárnap – azt, aminek örülhetünk!

3. Látta és hitt. János, Péter és Mária Magdolna látták az üres sírt, kaptak jelet a feltámadásról, és ezután hirdették azt. Mennyire szeretném én is látni, megtapasztalni sokszor, amit hiszek. Miért nem sikerül? Nekünk már sokkal könnyebb a dolgunk bizonyos szempontból, hiszen kétezer év távlatából látszik, hogy minden igaz volt abból, amit Krisztus tanított. Mégis hányszor várok újabb és újabb jelekre Istentől, hogy higgyek az evangéliumok szavának. Ma, húsvét szent ünnepén szeretném meglátni a lényeget, és hinni mindazt, ami megtörtént.

Beszélgetés Krisztussal:

Urunk, Jézus Krisztus, Te a halál sötétségébe elküldted világosságodat.
A legmélyebb magány örvényében most és mindenkor szereteted elrejtett hatalma lakik,
S titkaid közepette a megváltottak allelujáját énekelhetjük.
Add meg nekünk a hit alázatos egyszerűségét, mely nem hagy tévelyegni minket,
S ha a sötétség és az elhagyatottság óráiba hívsz, amikor minden bizonytalannak látszik,
Adj abban az időben is, amikor ügyed halálküzdelmet vív,
Elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk,
Elegendő fényt, hogy másoknak is fény lehessünk,
Azoknak, akik még jobban rászorulnak erre.
Hadd világítson be húsvéti örömöd titka,
Mint a hajnalfény, napjainkba,
Hadd legyünk igazán húsvéti emberek a történelem nagyszombatjain.
Add, hogy a világos és a sötét napokban egyaránt,
A mai időkben is, vidáman járjuk utunkat, eljövendő dicsőséged felé. Ámen.

Emeritus XVI. Benedek pápa: Húsvéti imádság

Elhatározás: Húsvét nyolcadában külön figyelni fogok arra, hogy arcomon mosoly legyen, és így is hirdessem a világban húsvét örömét.