Országszerte szentmisékben emlékeztek meg április 16-án, húsvétvasárnap Urunk, Jézus Krisztus feltámadásáról. A püspöki székhelyek ünnepi szertartásairól adunk körképet.

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában tartott húsvétvasárnapi szentmisén beszédében Szent Ágostont idézve úgy fogalmazott, azt még a pogányok is elhiszik, hogy Jézus meghalt. Az igazi nagy dolog ezzel szemben: elhinni, hogy föltámadt.

 

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Jézus úgy akarja az egész emberiséget boldoggá tenni, hogy egyetlen nagy népet alkot belőle – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, prímás húsvétvasárnap, az esztergomi bazilikában bemutatott szentmise homíliájában.

Krisztus feltámadásával megmutatta, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy mi is sokkal többet érünk, mint amire gyakran becsüljük magunkat. Megmutatta, hogy az igazi szabadság alapja az ember méltósága. Nem a pillanatnyi szeszély, nem az, hogy ki milyen sikerrel lobbizik érdekei mellett valamilyen testületben, hanem hogy Isten képmásai vagyunk a gondolkodás és a szabadság képességével megáldva, halhatatlan lélekkel és olyan testtel, amely feltámadásra és örök életre hivatott – fogalmazott a főpásztor.

Erdő Péter bíboros húsvétvasárnapi szentbeszéde teljes egészében ITT olvasható.

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ünnepi szentmisét mutatott be április 16-án, húsvét vasárnapján. Ma örvendező arccal köszöntjük egymást: „Föltámadt Krisztus! Valóban föltámadt!” – kezdte szentbeszédét a főpásztor. Mit is jelent, mit hozott számunkra Krisztus feltámadása? Az apostolok, akik Jézus földi életében nem egyszer ingadoztak, hitetlenkedtek, majd Jézus letartóztatásakor elszéledtek, húsvét hajnalán nem várt bátorságról tesznek tanúságot. Vajon mi okozta életükben ezt a hatalmas fordulatot? – tette fel a kérdést Veres András. Nem kétséges annak bizonyossága, hogy Jézus valóban feltámadt, mert mindnyájan találkoztak vele feltámadása után. Azonban már Jézus földi életében számos esemény történt, amely meghozhatta volna az apostolok életében ezt a fordulatot: hiszen Jézus tanításának újszerűsége még azokat is meglepte, akik az elfogatását kívánták. Jézus tanítása egyszerre isteni és emberi: már ez bizonyságot adhatott volna a tanítványoknak. Legalább azok a csodák megerősíthették volna a hitüket, amelyeket előttük vitt végbe, vagy látva az emberek sokaságát, akik Jézus köré gyűltek, és készek lettek volna követni őt a pusztába is. A feltámadt Krisztussal való találkozás jelentette az apostolok életében a döntő pillanatot. Mi is vágyakozunk erre a nagyszerű fordulatra, mai ünnepünkön ennek a vágyakozásnak adunk hangot.

Jézus feltámadásának ténye nem csak az apostolok életét változtatta meg. Már a feltámadást követő első napoktól hihetetlen gyorsasággal nőtt a Krisztusban hívők száma: nemcsak a Szentföldön, hanem az akkor ismert világban is, azokon a területeken, ahová az apostolok eljutottak. A feltámadásba vetett hit azért terjedhetett olyan gyorsan az apostolok, és az ő szavukra hívő emberek által, mert hitelesen tudtak tanúságot tenni a feltámadás igazságáról. Krisztus halála után 250 évig folyamatos volt a keresztények üldözése, mégsem tudták elpusztítani a hívők közösségét. A keresztények üldözése azóta is állandó probléma, de nem tudják megsemmisíteni az Egyházat. A győri megyéspüspök elmélkedésében rámutatott arra, hogy azok az ideológiák, amelyek a kereszténység megsemmisítését tűzték ki célul, eltűntek a történelem színpadáról.

A mai napon hitünk legfőbb igazságát ünnepeljük: hogy van élet a halál után. Ugyan minden szentmisében Jézus szenvedését, kereszthalálát és feltámadását ünnepeljük, de húsvétkor különös ünnepélyességgel és hangsúllyal fejezzük ki hitünk legfőbb igazságát. Jézus Krisztus feltámadása nem maradhat következmények nélkül az életünkben. Az apostolok példája nyomán csak erős hittel tehetünk hiteles tanúságot hitünk titkáról. Veres András hangsúlyozta, hogy minden megkeresztelt ember feladata és kötelessége, hogy hirdesse az örök élet igazságát, amely nem pusztán egy külső kötelesség, egy hitünk igazságának felismeréséből fakadó, belső ösztönző erő indít bennünket erre. Miként Péter és János apostol mondta az őket elítélni akaró főtanács előtt: „Mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4,20) Ha hitünk igazán élő, akkor belső vágyból, belső késztetésből fakad a tanúságtétel és a hit továbbadásának vágya. A liturgia segíthet bennünket abban, hogy a feltámadásba vetett hitünk erősödjön, növekedjen. Éppen ezért nemcsak húsvétkor, hanem legalább vasárnapról vasárnapra meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy családunkkal megünnepeljük Krisztus feltámadását.

A győri megyéspüspök arra figyelmeztetett, hogy a vasárnapot meg kell őriznünk az Úr napjának és a család napjának, majd hozzátette: akinek nem hivatásbeli kötelessége, ne végezzen pénzszerző munkát vasárnap és az ünnepnapokon. Az Úr napja, a vasárnap legyen a hitben való növekedés és a családi kapcsolatok megerősítésének ideje. Az Úr napján időt kell szentelnünk a szentmisére. A szentmisén való részvételben ne kötelességteljesítést lássunk, hiszen a szentmise ajándék, lehetőség arra, hogy találkozzunk Krisztussal. Ne kötelességből, hanem örömből és vágyakozásból siessünk a szentmisére. Szívesen hozzunk áldozatot azért, hogy jelen lehessünk a szentmisén, családunkkal együtt. Nem csak az egyént, a családi közösségeket is megerősíti a közös imádság, a szentmisén való részvétel. Ha hazavisszük az Evangélium üzenetét, és családtagjainkkal beszélgetünk, elmélkedünk arról, miközben megpróbálunk annak szellemében élni, családunkban az Úr helyet talál magának, és az ő jelenléte a kegyelem kiáradásának bőséges forrása lesz családunk minden tagja számára. A főpásztor azt kívánta, hogy mindig a szentmise legyen életünk középpontjában, hogy így növekedjen hitünk Krisztus feltámadásában és az örök életben. Krisztus így talál helyet családi közösségünkben, így lesz számunkra minden áldás forrása. A szentmise végén Veres András reményét fejezte ki, hogy a húsvét mindannyiunk számára az öröm és az újrakezdés ünnepe lesz. Ezt követően pápai áldásban részesítette a jelenlévőket.

A szentmisén a zenei szolgálatot a Palestrina-kórus és a Nagyboldogasszony-székesegyház zenekara végezte Katona Tibor kántor-karnagy vezetésével.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Kalocsán, a főszékesegyházban Bábel Balázs érsek mutatott be ünnepi szentmisét húsvétvasárnap délelőtt.

* * *

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Húsvét vasárnapján, április 16-án, a kereszténység legnagyobb ünnepén megteltek a szegedi fogadalmi templom padsorai. A dómban Kondé Lajos pasztorális helynök és Kiss-Rigó László megyéspüspök celebrálták az ünnepi szentmisét.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke emlékeztetett, a vasárnap azért vált ünnepnappá, mert minden héten ezen a napon emlékeztek meg Krisztus feltámadásáról. Ez az eltelt évszázadok alatt megváltozott, manapság a többség évente egyszer ünnepli meg a Megváltó halálát és feltámadását.

Az ünnep világivá válásáról Kiss-Rigó László így fogalmazott: nem baj, ha olyanok is ünnepelnek keresztény ünnepeket, vagy építenek fel kulturális hagyományokat a húsvétra, akik nem keresztények, vagy akik nem is tudják, hogy miről szólnak ezek a napok. A legfontosabb kérdés az, hogy aki tudatos Krisztus-hívőnek tartja magát, tisztában van-e az ünnep lényegével.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

A húsvéti ünnepi szentmisét Márfi Gyula érsek mutatta be, koncelebráltak Nagy Károly apát, kanonok, plébános és Felker Zsolt káplán. Közreműködött a Szent Mihály kórus, vezényelt Zsilinszky Cecília.

A szentmisét élőben közvetítette a DUNA TV.  

Forrás: Egri Főegyházmegye, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Szeged-Csanádi Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Nyári Andrea, Nagy Lajos/Győrfotó, Koprivanacz Kristóf/Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Kovács Ferenc, Veszprémi Főegyházmegye

Videó: Szent István Televízió

Magyar Kurír