Szeretettel köszöntelek a LELKES KERESZTÉNYEK közössége oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Aktív, hitgyakorló katolikusok és jószándékú és békés emberek közössége.
Szívügyem hogy ez a közösség élő legyen ehhez kérem a segitségeteket.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKES KERESZTÉNYEK közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LELKES KERESZTÉNYEK közössége oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Aktív, hitgyakorló katolikusok és jószándékú és békés emberek közössége.
Szívügyem hogy ez a közösség élő legyen ehhez kérem a segitségeteket.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKES KERESZTÉNYEK közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LELKES KERESZTÉNYEK közössége oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Aktív, hitgyakorló katolikusok és jószándékú és békés emberek közössége.
Szívügyem hogy ez a közösség élő legyen ehhez kérem a segitségeteket.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKES KERESZTÉNYEK közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LELKES KERESZTÉNYEK közössége oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Aktív, hitgyakorló katolikusok és jószándékú és békés emberek közössége.
Szívügyem hogy ez a közösség élő legyen ehhez kérem a segitségeteket.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKES KERESZTÉNYEK közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2013.03.31. | 13:23 Húsvétról, az ünnepek ünnepéről
A
húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe"
(sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt
március 31-én és április 1-jén ünnepli a nyugati keresztény egyház. Az
MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus
feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a
325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi
napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és
április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó
idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az
előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus
átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt
Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és
vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott
tanítványainak.
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti
időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai
húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság
győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben
egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján
szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt mint a világ világosságát
jelképezi. Húsvétvasárnap a templomokban ünnepélyes szentmisét
tartanak.
A feltámadás napján a pápa Rómában, a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi
misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a
városhoz – vagyis Rómához – és a világhoz intézett) apostoli áldását. A
katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a
Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra
húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek
(bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a
szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban
az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A
szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a
veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a
vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett
tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító,
termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti
kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi
hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el,
ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a
termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket
megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt „terméke".
A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető,
vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények
mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt
szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat
rendeztek.
MTI
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!