Húshagyókedd
A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda
előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet
utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más
pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok
helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi Gras,
szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd),
inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik,
szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
Jelmezesek New Orleansban, húshagyókedden
A húshagyókedd világszerte
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik
Szokások Magyarországon
Zala megyében több faluban, így például Csesztregen, Milejszegen
húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek
maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra
és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat,
cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan
módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó
házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik,
ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.
Források
- Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve, Budapest, 1985
Kommentáld!