Fotó: Pixabay/Magyar Kurír
Az
ünnepekre s a leírandó, elküldendő jókívánságokra tekintettel Tőzsér
Endre piarista szerzetes egy kis segítséget nyújt a helyesírás
útvesztőjében.
A magyar nyelvben kis kezdőbetűvel írjuk a nevezetes napok, időszakok, ünnepek, történelmi események nevét.
Például: advent, anyák napja, farsang, halottak napja, hanuka,
húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, pünkösd, ramadán; béke
világnapja, emberkereskedelem elleni tiltakozás napja, magyar kultúra
napja, május elseje, március tizenötödike, víz világnapja;
eucharisztikus világkongresszus, francia forradalom, honfoglalás,
mohácsi vész, II. vatikáni zsinat.
Amikor tehát jókívánságainkat szeretnénk kifejezni a közelgő
ünnepekre, akkor az ünnepeknek, napoknak és azok jelzőinek megnevezésére
kis kezdőbetűt használjunk, így: Boldog karácsonyt! Áldott karácsonyt! Békés, boldog karácsonyi ünnepeket!
Az új év már nem ilyen egyszerű…
Egybeírva a január 1-jei ünnepnapot jelenti: újév, újesztendő. Mi
viszont, mivel nemcsak egy napra akarunk minden jót kívánni, hanem egész
évre, ezért különírjuk. Helyesen tehát: Boldog új évet! Boldog új esztendőt!
Rövidítve pedig: BÚÉK (betűk közötti pontok nélkül, vagyis nem B.Ú.É.K.; a magyarban ugyanis nem teszünk pontot a betűszavakba, mozaikszavakba).
Forrás: Tőzsér Endre SP/Magyar Kurír
Kommentáld!