„Mert
nagy vagy te és csodadolgokat művelsz; csak te vagy Isten egyedül! Mutasd meg
nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, és teljes szívvel féljem
nevedet.”
(86. Zsoltár 10-11. vers)
Nem
értem – mondta egy kisfiú anyukájának, miközben hazafele mentek az
istentiszteletről – a pap bácsi azt mondta, hogy Isten olyan nagy, hogy nemhogy
ez a templom, de még az egek egei sem fogadhatják be. Ugyanakkor meg azt is
mondta, hogy Isten a szívünkben lakozik. Ha ez így van, akkor Istennek ki kéne
lógni belőlünk!
Bizony,
megmosolyogtat ez a gyermeki gondolkodás és megfogalmazás, de ugyanakkor
hatalmas igazságot rejt.
Hiszen,
Isten valódi nagysága tényleg nem mennydörgésben, nem szélviharban, nem egyéb természetbeli
vagy természetfeletti jelenségekben mérhető, hanem abban hogy mennyire képes átformálni
szívünket, mennyire tudja lecsillapítani és átalakítani indulatainkat, hogy
miként tudja megváltoztatni gondolkodásunkat.
A
legnagyobb csoda ez; ahogy a végtelen Isten szeretete itt és most, a mindennapi
életünkben, tetteinkben, szavainkban környezetünk számára láthatóvá és
hallhatóvá válik.
Tehát,
mekkora az Isten?
Akkora,
amennyi kilóg belőled!
Áldott napot!
Bejegyezte:
Szilárd
–
szeptember 02, 2020
Kommentáld!