Gyomaendrődi keresztút járók Mária Radnán 

„Hallgass meg minket, Úr Isten negyven napi böjtölésben!”

A nagyszüleim falujában, az Arad megyei Tornyán nagyböjt során énekelnek egy régi éneket, melynek refrénje máig fülemben cseng: „Hallgass meg minket, Úr Isten, - Mi buzgó könyörgésünkben, - E szentséges szent időkben: - Negyven napi böjtölésben!”

A Katolikus Egyház a március 5-i hamvazószerdával ezt a negyven napi böjtidőt kezdi meg. A készület szent idejét, melyben megtisztulni, felkészülni akarunk kereszténységünk legnagyobb ünnepére, a Húsvétra. Miért éppen negyven nap? A válasz egyszerű. Azért, mert a Bibliában azt olvassuk: mielőtt Jézus megkezdené nyilvános működését, elmegy a pusztába, és negyven napig böjtöl. S mi, katolikus keresztények úgy érezzük, hogy Jézus példát akar szolgáltatni nekünk, hogy mi is felvállalva a böjti önmegtagadást, lemondásokat, így készüljünk arra, hogy az ő dicsőséges feltámadását megünnepeljük.
A nagyböjti szent idő külsőségeivel is figyelmeztet bennünket a készületre: a szentmiséből elmarad a két örvendező ének, Dicsőség és az Alleluja éneklése. A liturgikus szín a bűnbánat viola színe lesz, az oltárokról, szobrok és szentképek elől eltávolítjuk a virágokat. Nagyböjt ötödik hetétől letakarjuk a kereszteket lila vagy fekete leplekkel. Ezek az évezredes liturgikus mozzanatok mind arra intenek bennünket, hogy ez most egy szent idő: az önvizsgálat, a bűnbánat, a bensőséges imádság, az önmegtagadás negyven szent napja.
A nagyböjt két napján: hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk: teljes hústilalom mellett napi háromszori étkezés megengedett, de csak egyszeri jóllakással. A nagyböjt többi péntekén a hústilalom megtartása kötelező. A nagyböjt folyamán tilos a hangos mulatságokon való részvétel. (Ezek a böjti rendeletek a 14-60 év közötti katolikus keresztényeket érintik kötelező módon, a többieknek csak ajánlott.)
A nagyböjt egyik kedves imádsága a Szent Keresztútjárás. Jeruzsálemben máig látogatják az odazarándokló hívek azt a tizennégy emlékhelyet, amely azon az útvonalon található, amit a megkínzott Jézus, vállán a kereszttel, Pilátus házától a kivégzés helyéig, a Kálváriáig megtett. Az Egyház különleges búcsúkat engedélyezett a jeruzsálemi zarándokoknak, akik ezt a tizennégy állomást imádkozva végigjárták. Később, a középkori keresztes háborúk, majd a muzulmán uralom miatt lehetetlenség volt egy európai embernek a szentföldre utazni. Mivel a jeruzsálemi keresztút a ferences barátok gondozásában állt, ezért a ferences templomokban felállították a tizennégy emlékhely képét („stációk”), ahol ugyanazon kegyelmekben, búcsúkban részesült az ott imádkozó keresztény, mintha ugyanezt Jeruzsálemben tenné. A XVIII. századra már nem csak a Ferenc-rendi templomokban, hanem minden katolikus templomban fel lett állítva a tizennégy stációs kép, amit különleges privilégiumként csak ferences rendi szerzetes pap áldhat meg.
Nagyböjt péntekein és vasárnapjain ezt az ősi ájtatosságot végezzük tehát templomainkban. Énekelve, imádkozva végigjárjuk a tizennégy stációt, az így elnyert búcsúkat felajánlva önmagunkért, szeretteinkért s különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekért.
Másik kedves böjti imádságunk a Fájdalmas Olvasó, vagy Szűz Mária hét fájdalmának héttizedes rózsafűzére. A szentolvasót imádkozva, a tizedek alatt elmélkedünk Jézus szenvedéseiről és a Szent Szűz anyai fájdalmairól.
De a nagyböjti szent idő legfontosabb célja a bűnbánattartás. Az Anyaszentegyház parancsolatban kéri, hogy a szentgyónásunkat végezzük el, és legalább a húsvéti időben járuljunk szentáldozáshoz. Ezt segíti elő minden évben a háromnapos lelkigyakorlat, mely egyházközségünkben ebben az esztendőben a Virágvasárnap előtti héten lesz, április 9-11 között, szerdán, csütörtökön és pénteken, este 6 órai kezdettel, s melyet a Vajdaságból hozzánk érkező Ft. Szakály József, Szabadka-kertvárosi plébános atya fog tartani.
Kedves testvérek, ezzel a lelkülettel kezdjük el az idei nagyböjtöt. Legyen ez mindannyiunk számára az imádság, a böjt, az önmegtagadás, a bűnbánat ideje, hogy így megtisztulva, felkészült lélekkel ünnepelhessük majd az Üdvözítő feltámadásának szent ünnepét.

Czank Gábor
plébános