Hálát adok mindenkor az én Istenemnek, amikor megemlékezem rólad imádságaimban, mert hallottam az Úr Jézusba vetett hitedről és a szentek iránt tanúsított szeretetedről. (Filem 4-5)

Filemon levele egy családfőnek szól, aki még korábban Pál igehirdetésére tért meg. A levél megírására az adta az okot, hogy Filemont elhagyta, sőt meglopta egyik rabszolgája, a levelet vivő Onésimus, aki később Pálhoz csatlakozott és keresztyén lett. Ennek érdekében fordul az apostol Filemonhoz és kéri őt, hogy fogadja vissza. Pál apostolra jellemző, hogy leveleit hálaadással kezdi ― itt is ezt látjuk. Mert amikor eszébe jut Filemon, akkor eszébe jut mindaz, amit benne az evangélium által elvégzett Isten. Eszébe jut milyen jó irányt vett ennek az embernek az élete, mióta megtért.  Vajon ránk mennyire jellemző az, hogy ismerőseink ajkán hálaadás fakad Isten felé, ha megemlékeznek rólunk? Hogyan gondolnak ránk mások? Vajon láthatják életünkben Isten munkáját, amit evangéliuma végzett el bennünk? Van mit látniuk?

Van látható hatása az életünkben annak, hogy keresztyének vagyunk? Vagy úgy vagyunk, mint ahogy Bódás János papköltő írja egyik versében: Megmutattad-e néha legalább?  Enyhült, s szépült-e tőled a világ? Vagy tán kezedtől támadt foltra folt?  Ott is, hol eddig minden tiszta volt? Milyen a viszonyod házastársaddal, gyermekeddel, unokáddal? Mindenki hálaadással tud rád gondolni? És ha magunk gondolunk keresztyén ismerőseinkre, megtelik a mi szívünk és ajkunk is hálaadással Krisztus munkáját szemlélve ismerőseink életében?

Imádkozunk-e Pálhoz hasonlóan azért, hogy a testvéreinkkel közös hitben felismerhessük egymásban a testvért? Hogy valóban hit által, békesség legyen közösségeinkben, családunkban, a gyülekezetben.

(Prókai Árpád) A nap gondolata:

Amikor nehéz időszakon mész keresztül, fontos, hogy a figyelmed ne arra irányítsd, ami elveszett, hanem arra, ami megmaradt, és légy hálás érte. Nem számít, hogy mennyire rosszul alakulnak a dolgok az életedben, mindig van ezernyi más dolog, amiért hálás lehetsz. És nem számít, hogy mennyire rosszul alakulnak a dolgok az életedben, mindig hálát adhatsz Istennek azért, mert Ő Isten, és Ő ígéretet tett, hogy végig kitart melletted, megsegít, megerősít, gondoskodik rólad, csodákat tesz és megválaszolja imáidat. Ő megígérte, hogy még ha a dolgok nem is úgy alakulnak, ahogy te eltervezted vagy szeretnéd, neki van hatalma arra, hogy ezeket is a javadra fordítsa.