Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

A mai evangélium minden ember életének értelméről nyújt számunkra egy történetet. Ez a tíz szűz példázata, akik meghívást kaptak, hogy menjenek ki a vőlegény elé (vö. Mt 25:1-13). Az élet ilyen: nagyszerű felkészülés arra a napra, amikor meghívást kapunk arra, hogy Jézushoz menjünk! A tíz szűz példázatában azonban öt okos és öt balga. Nézzük meg, mi a okosság és a balgaság. A okosság az életben, és a balgaság az életben.

Ezek a szüzek mindnyájan azért vannak ott, hogy a vőlegényt fogadják, vagyis találkozni akarnak vele, ahogyan mi is az élet boldog beteljesülésére vágyunk: a okosság és a balgaság közötti különbség tehát nem a jóakaratban van. Nem is abban, hogy milyen pontosan érkeznek a találkozóra: mindannyian ott voltak. A különbség a okosak és a balgák között más: a felkészültségük. A szöveg így szól: az okosak „lámpásukkal együtt olajat is vittek korsójukban.” (4. v.); a balgák viszont nem. Ez itt a különbség: az olaj. És mi az olaj egyik jellemzője? Az, hogy nem látható: a lámpák belsejében van, nem feltűnő, de nélküle nem világítanak a lámpák.

Nézzünk csak magunkba, és belátjuk, hogy a mi életünk is ugyanezt a veszélyt hordozza magában: sokszor nagyon vigyázunk a külsőnkre – az a fontos, hogy vigyázzunk az imidzsünkre, hogy jó benyomást keltsünk mások előtt. Jézus azonban azt mondja, hogy az élet bölcsessége másban rejlik: abban, hogy arra vigyázzunk, ami nem látható, de ami sokkal fontosabb: vigyázzunk a szívünkre. Ápoljuk a belső életet. Ez azt jelenti, hogy tudnunk kell megállni és figyelni a szívünkre, vigyázni saját gondolatainkra és érzéseinkre. Hányszor nem vagyunk tudatában annak, hogy mi történt a szívünkben aznap? Mi történik mindannyiunkban? A bölcsesség azt jelenti, hogy tudjuk, hogyan adjunk helyt a csendnek, hogy képesek legyünk meghallgatni önmagunkat és másokat. Azt jelenti, hogy tudnunk kell, hogyan adjuk fel a telefon kijelzője előtt eltöltött idő egy részét, hogy meglássuk a fényt mások szemében, a saját szívünkben, Isten ránk irányuló tekintetét. Azt jelenti, hogy ne essünk az aktivitás csapdájába, hanem szenteljünk időt az Úrnak, az Ő Igéjének a meghallgatására.

Az evangélium pedig jó tanácsot ad, hogy ne hanyagoljuk el a belső élet olaját, a „lélek olaját”: azt mondja, hogy fontos előkészítenünk. És a beszámolóban valójában azt látjuk, hogy a szüzek már rendelkeznek a lámpásokkal, de az olajat elő kell készíteniük: el kell menniük az árusokhoz, meg kell venniük, bele kell tölteniük a lámpásokba... (vö. 7-9. v.). Ugyanígy van ez velünk is: a belső életet nem lehet rögtönözni, nem egy pillanat, nem egyszeri alkalom, nem egyszeri és végleges dolog; a belső életet úgy kell előkészíteni, hogy minden nap szentelünk rá egy kis időt, állhatatosan, mint ahogyan minden fontos dologra.

Kérdezzük meg tehát magunktól: mire készülök az életnek ebben a pillanatában? Magamban, mit készítek éppen elő? Talán megpróbálok félretenni némi megtakarítást, egy házon vagy egy új autón, konkrét terveken gondolkodom... Ezek jó dolgok; nem rossz dolgok. Ezek jó dolgok. De vajon gondolok-e arra is, hogy időt szenteljek a szívem gondozására, az imádságra, a másoknak való szolgálatra, az Úrnak, aki az élet célja? Egyszóval, milyen a lelkem olaja? Mindannyian tegyük fel magunknak a kérdést: milyen a lelkem olaja? Táplálom-e, jól tartom-e?

A Szűzanya segítsen bennünket, hogy ápoljuk a lélek olaját.

________________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Szudánban néhány hónapja polgárháború dúl, amely nem mutatja a csillapodás jeleit, és amely számos áldozatot, több millió belső otthonát elhagyni kényszerülő embert és menekültet eredményez a szomszédos országokban, valamint nagyon súlyos humanitárius helyzetet. Közel áll hozzám Szudán e kedves lakosainak a szenvedése, és szívemből fordulok a helyi vezetőkhöz, hogy könnyítsék meg a humanitárius segélyekhez való hozzájutást, és a nemzetközi közösség közreműködésével keressenek békés megoldásokat. Ne feledkezzünk meg ezekről a bajba jutott testvéreinkről!

És gondolataink minden nap az Izraelben és Palesztinában kialakult nagyon súlyos helyzetre irányulnak. Közel állok minden szenvedőhöz, palesztinokhoz és izraeliekhez egyaránt. Átölelem őket ebben a sötét időszakban. Állítsák meg a fegyvereket: ezek soha nem vezetnek békéhez, és ne terjedjen ki a konfliktus! Elég volt! Elég, testvéreim! Gázában azonnal mentsék ki a sebesülteket, védjék meg a civileket, engedjék, hogy sokkal több humanitárius segély jusson el a szenvedő lakossághoz. Szabaduljanak ki a túszok, köztük az idősek és a gyermekek. Minden emberi lény, legyen az keresztény, zsidó, muszlim, bármilyen néphez vagy valláshoz tartozó, minden emberi lény szent, értékes Isten szemében, és joga van békében élni. Ne veszítsük el a reményt: imádkozzunk és dolgozzunk fáradhatatlanul, hogy az emberiesség érzése győzedelmeskedjen a szív keménysége felett.

Két évvel ezelőtt indult útjára a Laudato si' cselekvési program. Köszönetet mondok azoknak, akik csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, és arra bátorítom őket, hogy folytassák az ökológiai megújulás útját. Ebben a tekintetben imádkozzunk a a küszöbön álló dubaji éghajlatváltozási konferenciáért, a COP28-ért.

Az olasz egyház ma ünnepli a Hálaadás Napját, melynek témája „A mezőgazdasági fejlődés szövetkezeti megközelítése".

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, zarándokokat Olaszországból és a világ más részeiből, különösen a lengyelországi Szczecin-Kamień érsekség papjait, valamint az augsburgi, zarai, poreči, polai, portói és párizsi plébániai csoportokat. Üdvözlöm a Sant'Egidio Közösség tagjait az ázsiai országokból, és bátorítom az evangelizáció és a népszerűsítés iránti elkötelezettségüket. Haladjatok előre bátran, és segítsetek ti is békét teremteni.

Köszöntöm Volargne, Ozieri és Cremona híveit. Szeretettel köszöntöm az ukrán hívek és bazilita szerzetesek zarándoklatát – látom ott az ukrán zászlókat – különböző országokból Szent Jozafát vértanúsága négyszázadik évfordulójának megünneplésére. Veletek együtt imádkozom a ti ostromlott országotok békéjéért. Testvéreim, ne feledkezzünk meg a meggyötört Ukrajnáról, ne feledkezzünk meg róla.

Mindannyiatoknak boldog vasárnapot kívánok. Kérem, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci  (viszontlátásra)!

Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2023/documents/20231112-angelus.html