A Szentatya szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén hangsúlyozta: mindannyiunk hivatása az, hogy alázatosak legyünk és közel álljunk felebarátainkhoz, amint azt a nyolc boldogság és Máté evangéliumának 25. fejezete tanítja – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Miként engesztel ki Isten? Mi az ő kiengesztelési stílusa? – Ferenc pápa e kérdésekből kiindulva tanított homíliájában a Szűzanya születésének ünnepén.

Rámutatott: Jézus feladata éppen a kiengesztelés és a béketeremtés volt. De Isten nem hív össze nagygyűlést, nem ír alá dokumentumot. Isten sajátos módon teremt békét. Kicsiben, és velünk együtt haladva.

Az első olvasmány Mikeás próféta könyvéből a kis Betlehemről beszél, ami majd naggyá lesz, mert abból a kicsinyből jön majd a béke (vö. Mik 5,1–5a). Az Úr mindig a kicsiny, egyszerű dolgokat választja ahhoz, hogy nagy műveket vigyen véghez. És nekünk is azt tanácsolja, hogy olyan kicsinyek legyünk, mint a gyermekek, hogy bejussunk Isten Országába. Isten a kis dolgokban engesztel ki és békít meg – fogalmazott a pápa. – Mindezt azonban zarándokolva teszi. Az Úr nem varázspálcával akart kiengesztelni: hopp! – és kész. Nem. Elindult népével együtt az úton, és amikor halljuk a Máté-evangélium e szakaszát, kicsit unalmas is, nem? Ez ezt és ezt nemzette, és így tovább… egy felsorolás. De ez Isten zarándokútja! Isten útja az emberek között, legyenek jók vagy rosszak, mert ebben a listában szentek és bűnösök, gonosztevők egyaránt vannak.

Sok bűn van itt. De Isten nem ijed meg: zarándokol. Népével együtt halad – magyarázta a Szentatya. – És ebben a zarándoklatban növeli a reményt népében a Messiás iránt. A mi Istenünk közeli Isten; a népével halad. És ez a jókkal és rosszakkal való együtt zarándoklás mutatja meg a mi életstílusunkat.

Nekünk, keresztényeknek tehát Jézushoz hasonlóan zarándokolnunk kell ahhoz, hogy békét teremtsünk? – tette föl a kérdést a Szentatya. – A választ Máté evangéliuma 25. fejezetében találjuk a felebarát iránti szeretet parancsának gyakorlati megvalósításáról. A nép a szabadulásról álmodott. Izrael népének ez volt az álma, mert ígéretet kapott arra, hogy felszabadul, béke és kiengesztelődés vár rá. József álmodik: József álma kicsit olyan, mintha összefoglalná Isten és népe zarándokútjának történetét. De nemcsak Józsefnek vannak álmai: Isten is álmodik. A mi Atyaistenünknek vannak álmai, és szép dolgokat álmodik népe számára, mindannyiunk számára, mert Atya, és Atyaként a legjobbat gondolja és álmodja gyermekeinek.

Isten mindenható és nagy, de megtanít minket arra, hogy a béke és a kiengesztelődés nagy művét kicsiben, zarándokolva tegyük, úgy, hogy nem veszítjük el a reményt, és képesek legyünk nagy dolgokat, nagy távlatokat álmodni – hangsúlyozta a pápa.

Ma, az üdvtörténet egyik meghatározó ünnepén, a Szűzanya születése napján kérjük az egység, a kiengesztelődés és a béke kegyelmét. De mindig zarándokolva, közel a többiekhez, ahogyan azt a nyolc boldogság és Máté evangéliumának 25. fejezete tanítják nekünk, nagy álmokkal is. És most folytassuk a szertartást az Úr emlékezetével, aki kicsiben jelen van: egy kis darab kenyérben, egy kis borban… kicsiben. De ebben a kicsiben minden benne van! Benne van Isten álma, szeretete, az ő békéje, kiengesztelődése, benne van Jézus: Ő mindez – zárta homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: L’Osservatore Romano

Magyar Kurír