A Feltámadt Jézus a következő feladatot bízta az apostolokra: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül” (Mk 16,15-16). Az Egyház küldetése, hogy evangelizáljon és a keresztség szentsége révén megbocsássa a bűnöket. A Credo mondata három pontra osztható fel: hiszek; egyetlen keresztség; valamint a bűnök bocsánata – folytatta katekézisét a pápa.

A „hiszek, megvallom” kifejezés ünnepélyes és jelöli a hit tárgyának, a keresztség szentségének fontosságát. Amikor ezeket a szavakat kiejtjük, megvalljuk, hogy Isten gyermekei vagyunk. A keresztség bizonyos értelemben a keresztény személyi igazolványa, születési bizonyítványa – mondta Ferenc pápa

„Az egyházi születési bizonyítvány. Mindnyájan tudjátok, hogy mikor születtetek. Mindannyian megünneplitek születésnapotokat. De ... ki emlékszik közületek megkeresztelkedésének időpontjára? Emelje fel a kezét. Kevesen vannak” – állapította meg a Szentatya. „Nem kérdezem meg a püspököket, hogy ne kelljen szégyenkezniük. De most, amikor hazamentek, kérdezzétek meg és nézzetek utána, hogy mikor keresztelkedtetek meg. És ez a második születésnapotok: az a nap, amikor megszületünk az Egyházban. Megteszitek? Házi feladat: megkeresem, melyik az a nap, amely megnyitotta az Egyház kapuját, amikor a keresztség szentségében részesültem.

A keresztség kapcsolódik ahhoz, hogy hiszünk a bűnök bocsánatában. A bűnbánat vagy a gyónás szentsége ugyanis egyfajta második keresztség, amely mindig visszautal az elsőhöz, hogy azt megszilárdítsa és megújítsa. Ebben az értelemben keresztségünk napja a kiindulási pontja egy nagyon szép útnak, amely Isten felé vezet, és egész életünkben tart. A megtérés útja, amelyet szüntelenül segít a kiengesztelődés szentsége. Gondoljátok csak el: amikor elmegyünk, hogy meggyónjuk gyengeségeinket, bűneinket, bocsánatot kérünk Jézustól, de egyben meg is újítjuk a keresztség szentségét ezzel a bűnbocsánattal, és ez nagyon szép. Olyan, mintha minden gyónás alkalmával megünnepelnénk keresztségünket. Így a gyónás nem egy kínzókamrában történő esemény, hanem keresztségünk ünneplése.” A gyónás a megkereszteltek számára van. Azért, hogy tisztán tartsuk keresztény méltóságunk fehér ruháját – mondta a pápa.

Az „egy keresztség” kapcsolatban a következőket magyarázta: ezek a szavak utalnak Szent Pál Efezusiakhoz írt levelére, amelyben ezt olvassuk: „Egy az Úr, és a hit, egy a keresztség” (Ef 4,5). A keresztség annyit jelent szó szerint, mint alámerülés. Valóban, ez a szentség egy spirituális alámerülés. (...) A keresztség spirituális alámerülés Krisztus halálába, amelyből Vele együtt új teremtményként éledünk újjá (vö. Rm 6,4). Az újjászületés és a megvilágosodás tisztító fürdőjéről van szó. Újjászületés, mert megvalósítja azt a vízből és Szentlélekből való születést, amely nélkül senki sem léphet be a mennyek országába (vö. Jn 3,5). Megvilágosodás, mert a keresztség révén az ember eltelik Krisztus kegyelmével, aki „az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít” (Jn 1,9), és eloszlatja a bűn sötétségét. A keresztség szertartásában ezért adnak a szülők kezébe égő gyertyát, amely e megvilágosítást jelképezi. A keresztség belülről világosít meg minket Jézus fényével. Ennek az ajándéknak erejében a megkeresztelt arra kap meghívást, hogy ő maga is világosság legyen, a hit fénye, amelyet kapott, világosság a testvérek számára, különös tekintettel azokra, akik sötétségben élnek és nem látnak fénysugarat életükben.

A keresztség számomra egy múltbeli esemény, amely azon a napon történt, amelynek időpontját most majd megkeresek, vagy egy élő valóság, amely vonatkozik jelenem minden pillanatára? – vetette fel akérdést a Szentatya. Erősnek érzed magad azzal az erővel, amit Krisztus ad neked vérével, feltámadásával, erősnek érzed magad, vagy erőtlennek? A keresztség erőt ad. A keresztség révén megvilágosultnak érzed magad? Azzal a fénnyel, ami Krisztustól jön, a világosság embere vagy, vagy a sötétségé, Jézus világossága nélkül? Gondoljatok erre; fogadjátok el a keresztség kegyelmét, amely ajándék, és legyetek világosság mindenki számára!

A pápa végül a harmadik kifejezésről, „a bűnök bocsánatáról” beszélt: a keresztség szentsége megbocsát minden bűnt, az eredeti bűnt és a személyes bűnöket. A keresztséggel kinyílik egy kapu egy valóban új életre, amelyre nem nehezedik egy negatív múlt súlya, hanem megérzi a mennyek országának szépségét és jóságát. Isten irgalmassága nagy erővel belenyúl életünkbe, hogy üdvözítsen bennünket. Ez az üdvözítő isteni tett azonban nem fosztja meg gyengeségétől emberi természetünket; mindnyájan gyengék és bűnösök vagyunk. Nem mentesít attól a felelősségünktől, hogy bocsánatot kérjünk minden alkalommal, amikor hibáztunk.

„Nem keresztelkedhetem meg kétszer, háromszor, négyszer, de mehetek gyónni, és amikor a gyónás szentségéhez járulok, megújítom a keresztség kegyelmét. Mintha egy második megkeresztelkedésről lenne szó. Jézus urunk olyan jó, soha nem fárad bele, hogy megbocsásson nekünk. Emlékezzetek erre! A keresztség kinyitja számunkra az Egyház kapuját. Keressétek meg megkeresztelkedésetek napját és amikor a kapu egy kicsit becsukódik gyengeségeink, bűneink miatt, a gyónás kinyitja azt, mert a gyónás olyan, mint egy második keresztség, amely mindent megbocsát nekünk, és megvilágosít bennünket, hogy tovább haladhassunk az Úr világosságával. Haladjunk tovább így, örömmel telve. Az életet Jézus Krisztus örömével kell élnünk, és ez az Úr kegyelme!” – buzdított katekézisében a Szentatya.

A kihallgatáson több mint háromezer ritka betegségben szenvedő ember is részt vett, az Egészségügy Pápai Tanácsának elnöke, Zygmunt Zimowski érsek kíséretében. Az audiencia végén Ferenc pápa körbejárt a Szent Péter téren, és sok beteget személyesen is köszöntött.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír