Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma két testvérről fogok beszélni nektek, akik nagyon híresek keleten, olyannyira, hogy „a szlávok apostolainak” nevezik őket: Szent Cirill és Metód. Görögországban születtek a IX. században egy arisztokrata családban, és lemondtak a politikai karrierről, hogy a szerzetesi életnek szenteljék magukat. Ám az elvonult életről szőtt álmuk rövid életű volt. Misszionáriusokként Nagy-Moráviába küldték őket, ahol akkoriban különböző népek éltek, akiket részben már evangelizáltak, de akik között sok pogány szokás és hagyomány élt tovább. Fejedelmük tanítót kért, aki a keresztény hitet az ő nyelvükön magyarázza el.

Cirill és Metód első feladata tehát az volt, hogy alaposan tanulmányozzák e népek kultúráját. Mindig ugyanaz a refrén: a hitet inkulturálni kell, a kultúrát pedig evangelizálni. A teendő mindig a hit inkulturációja, a kultúra evangelizálása. Cirill megkérdezte, hogy van-e ábécéjük; azt mondták neki, hogy nincs. Ő azt válaszolta: „Ki tud a vízre beszédet írni?”. Valóban, az evangélium hirdetéséhez és az imádsághoz megfelelő, alkalmas, sajátos eszközre volt szükség. Ezért megalkotta a glagolita ábécét. Lefordította a Bibliát és a liturgikus szövegeket. Az emberek úgy érezték, hogy a keresztény hit többé nem „idegen”, hanem az anyanyelvükön beszélt hitükké vált. Gondoljunk csak bele: két görög szerzetes ábécét ad a szlávoknak. Ez a szívbeli nyitottság gyökereztette meg közöttük az evangéliumot. Ők ketten nem féltek, bátrak voltak.

Azonban hamarosan ellenállás támadt néhány latin részéről, akik úgy látták, hogy megfosztották őket a szlávoknak való prédikálás monopóliumától; ez a harc az Egyházon belül mindig így történik. Ellenvetésük vallási volt, de csak látszólag: Istent csak a kereszten írt három nyelven lehet dicsérni, mondták: héberül, görögül és latinul. Bezárkózó gondolkodásmódjuk volt, hogy megvédjék a saját autonómiájukat. Cirill azonban határozottan válaszolt: Isten azt akarja, hogy minden nép a saját nyelvén dicsérje Őt. Testvérével, Metóddal együtt a pápához fordult, aki jóváhagyta a szláv nyelvű liturgikus szövegeiket. Ezeket elhelyezte a Santa Maria Maggiore templom oltárán, és e könyvek szerint énekelte velük az Úr dicséretét. Cirill néhány nappal később meghalt, és ereklyéit ma is tisztelik itt Rómában, a Szent Kelemen-bazilikában. Metódot viszont püspökké szentelték, és visszaküldték a szláv területekre. Itt sokat kellett szenvednie: még be is börtönözték, de testvéreim, tudjuk, hogy Isten Igéjét nem bilincselték meg, és elterjedt e népek között.

Ha megvizsgáljuk e két evangéliumhirdető tanúságtételét, akiket Szent II. János Pál Európa társvédőszentjévé választott, és akikről megírta a Slavorum Apostoli enciklikát, nézzünk három fontos szempontot.

Először is az egységet. A görögök, a pápa, a szlávok: akkoriban Európában egy egységes kereszténység volt, amely együttműködött az evangelizálás érdekében.

A második fontos szempont az inkulturáció, amiről korábban már mondtam valamit: a kultúra evangelizálása és az inkulturáció azt mutatja, hogy az evangelizáció és a kultúra szorosan összefügg. Az evangéliumot nem lehet elvontan, desztilláltan hirdetni, nem: az evangéliumot inkulturálni kell, és ez egyben a kultúra kifejeződése is.

Egy utolsó szempont a szabadság. Az igehirdetés szabadságot igényel, de a szabadsághoz mindig bátorság szükséges; az ember annyiban szabad, amennyiben bátor, és nem hagyja, hogy béklyóba verje sok minden, ami megfosztja a szabadságától.

Testvérek, kérjük Szent Cirillt és Metódot, a szlávok apostolait, hogy legyünk a „szeretetben való szabadság” eszközei mások számára. Legyünk kreatívak, állhatatosak és alázatosak, az imádság és a szolgálat által.

__________________________________________

Különleges üdvözlet

Köszöntöm a mai audiencián részt vevő angol nyelvű zarándokokat és látogatókat, különösen az Angliából, Írországból, Albániából, Dániából, Norvégiából, Zimbabwéből, Indonéziából, a Fülöp-szigetekről, Vietnamból, Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett csoportokat, különösen a Vatikáni Művészetek Védnökeit Louisianából, az Állami Katolikus Konferenciák Igazgatóinak Szövetségének tagjait és a katonai lelkészek egy csoportját. Mindnyájatokra és családotokra a mi Urunk Jézus Krisztus örömét és békéjét kérem. Isten áldjon meg benneteket!

Szüntelenül a Palesztinában és Izraelben kialakult súlyos helyzetre gondolok: A túszok szabadon bocsátására és a humanitárius segélyek Gázába való bejutására buzdítok. Továbbra is imádkozom a szenvedőkért, és a béke útjaiban reménykedem a Közel-Keleten, az ostromlott Ukrajnában és más, háború sújtotta térségekben. Emlékeztetek mindenkit arra, hogy holnapután, október 27-én, pénteken a böjt, az ima és a bűnbánat napja lesz: 18.00 órakor összegyűlünk a Szent Péter téren, hogy együtt könyörögjünk a világ békéjéért.

______________________________________________

FELHÍVÁS

Szüntelenül a Palesztinában és Izraelben kialakult súlyos helyzetre gondolok: A túszok szabadon bocsátására és a humanitárius segélyek Gázába való bejutására buzdítok. Továbbra is imádkozom a szenvedőkért, és a béke útjaiban reménykedem a Közel-Keleten, az ostromlott Ukrajnában és más, háború sújtotta térségekben. Emlékeztetek mindenkit arra, hogy holnapután, október 27-én, pénteken a böjt, az ima és a bűnbánat napja lesz: 18.00 órakor összegyűlünk a Szent Péter téren, hogy együtt könyörögjünk a világ békéjéért.

____________________________

A Szentatya szavainak összefoglalása

Kedves Testvéreim! Az apostoli buzgóságról szóló katekézisünkben az evangélium terjedéséről elmélkedtünk minden kor és minden hely keresztényeinek tanúságtétele által. Ma Szent Cirillhez és Metódhoz fordulunk, két testvérhez, akiket „a szlávok apostolaiként” tisztelnek a morvaországi népek között végzett kiemelkedő missziós munkájukért. Az Isten igéjének a szláv népek körében való hirdetésére és inkulturálására tett erőfeszítéseik részeként kifejlesztették a cirill ábécét, amely lehetővé tette Isten igéjének hirdetését és az isteni liturgia ünneplését a nép nyelvén. Ellenállásba ütköztek, ezért Rómába mentek, ahol a pápától támogatást kaptak. Cirill Rómában halt meg, míg az immár püspökké szentelt Metód visszatért, hogy folytassa az evangelizációs munkát a szláv területeken, ahol vértanúhalált halt. Szent II. János Pál a keresztény hit és kultúra bőséges termésének elismeréseként, amelynek magvait ők vetették el, Cirillt és Metódot Európa társvédőszentjévé nyilvánította. E két nagy szent imái ösztönözzék Európa jelenkori népei között a megbékélés, az egység és a béke iránti megújult elkötelezettséget, amelyek a Szentlélek ajándékai a szívek megtéréséhez és a hiteles igazságosság és testvériség kultúrájának építéséhez.

Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/audiences/2023/documents/20231025-udienza-generale.html