Ferenc PápaIMASZÁNDÉKA Februári elmélkedés - a nők elleni erőszak
Amint a szexuális zaklatás több túlélője fel van hatalmazva arra, hogy felemelje hangját és elmondja történeteit, többet megtudhatunk az erőszak mélységéről, szélességéről és súlyosságáról, amelyet a nők tapasztalnak világunkban. Az otthonokban a párkapcsolatban elkövetett erőszak és a családon belüli bántalmazás mintái két ember között tartják a legkedvesebbnek és legszentebbnek tartott kapcsolatokat. Finomabb formákban a nők elviselik a zaklatás érzelmi erőszakát a munkahelyen, az osztályteremben és a közélet más területein.
Az evangélium révén tudjuk, hogy ez nem újszerű probléma, hanem olyan, amelyre hitünk reagálhat. Ahogy Krisztus beavatkozik, hogy megkövezéssel megakadályozza a nőgyilkosságot (Jn 8: 3–11), kénytelenek vagyunk cselekedni, a nők elleni erőszak megelőzéséért. Nem elegendő eldönteni az ítélet köveit, amelyek birtokolhatnak vagy nem. Ehelyett Krisztus példájának követése magunkba zárkózás és a nézőként való megmaradás önelégültségének elutasítását jelenti.
Még Boldogasszonyunk esetében is találunk bizonyítékokat a nők által tapasztalt erőszakra. Miközben József mérlegeli, hogy csendesen elválik Máriától (Mt 1: 17-19), Máté röviden megmutatja nekünk Mária „Igen” -jének bizonytalanságát az Angyali Üdvözletkor. Jószef aggodalma a „nyilvános gyalázat” miatt valószínűleg csak a jéghegy csúcsa volt egy állítólagos házasságtörés miatt. Lehet, hogy Mária már gonosz pletykák tárgyát képezte, de vajon Isten Anyja is a kövek célpontja lehetett-e?
Imádkozzunk azokért a nőkért, akik sokféle formában tapasztalják az erőszakot; hogy támogatást, békét és gyógyulást találjanak. Imádkozzunk azért is, hogy mi, az egyház, válaszoljunk az ilyen esetekre mind Krisztus meggyőződésével, mind anyja, Mária együttérzésével.
Kommentáld!