Az igazi tanítás nem a törvényhez való merev ragaszkodás, mely megbabonáz, akár az ideológiák, hanem Isten kinyilatkoztatása, amely napról napra jobban eléri azokat, akik nyitottak a Szentlélek előtt – hangsúlyozta a pápa október 6-án reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A napi szentlecke Szent Pál apostolnak a Galatáknak írt leveléből (Gal 3,1–5) arra figyelmezteti a híveket, hogy csak a Krisztustól nyert hit üdvözít, s nem az ószövetségi szabályok megtartása. A Szentlélek az Atya nagy ajándéka. Az az erő, amely bátorságot ad az egyháznak, hogy kilépjen önmagából és eljusson a világ határaiig. Nélküle bezárkózás és félelem van csupán – fogalmazott a Szentatya.

Szent Pál a galaták szemére veti, hogy azt hiszik, az ószövetségi törvények, és nem Jézus által igazulnak meg, pedig Ő az, aki értelmet ad a törvénynek. Túl merevek, ők azok, akik támadják Jézust, és ők azok, akiket az Úr képmutatónak nevez. Ez a törvényhez való merev ragaszkodás nem vesz tudomást a Szentlélekről. Nem hagyja, hogy Krisztus megváltásának ereje előretörjön a Szentlélekkel. Igaz, hogy meg kell tartanunk a parancsolatokat, de mindig a kegyelemből fakadóan, az Atyától kapott kegyelmi ajándékkal, a Szentlélekkel együtt – figyelmeztetett Ferenc pápa. – Így válik érthetővé a törvény. Ezek az emberek abban hibáztak, hogy nem vettek tudomást a Szentlélekről, és nem tudták, hogyan haladjanak előre. Be voltak zárva előírásaikba. És olykor mi is beleeshetünk ebbe a kísértésbe.

A törvénytudók megbabonáznak az elveikkel, ugyanis az ideológiák megbabonáznak. Nem véletlenül kezdi így levelét Szent Pál: „Ki babonázott meg titeket, ti oktalan galaták?” Azok, akik ideológiákat hirdetnek: minden igaz, minden világos! De hisz Isten kinyilatkoztatása talán nem világos? Isten kinyilatkoztatását apránként, minden nappal jobban megleljük, folytonos zarándokúton. Világos? Igen! Kristálytiszta! Azok pedig, akik azt hiszik, hogy a teljes igazságot a markukban tartják, buták, oktalanok, ahogy Szent Pál mondja, mert hagyják megbabonázni magukat – mutatott rá a pápa.

Majd így folytatta: amikor nem hagyjuk, hogy a Szentlélek ihlessen minket, hogy előrevigyen a keresztény életben, az a Szentlélek elszomorítása. Amikor nem hagyjuk, hogy Ő megmondja – nem a törvény teológiájával, hanem a Lélek szabadságával –, mit kell tennünk. Így langyossá válunk, középszerű keresztények leszünk, mert a Szentlélek nem működhet bennünk.

A harmadik magatartás a Szentlélek előtt való megnyílás, vagyis hogy hagyjuk, a Lélek vigyen minket előre – magyarázta a Szentatya. – Ezt tették az apostolok pünkösdi bátorsággal. Legyőzték félelmüket, és megnyíltak a Szentléleknek. Ahhoz, hogy megértsük és befogadjuk Jézus szavait, meg kell nyílnunk a Szentlélek ereje előtt. Ekkor mint egy vitorlás hajót repít minket előre a szél, és sose állunk meg többé. Ehhez azonban imádkozni kell!

Tegyük föl magunknak a kérdéseket a nap folyamán: Vajon én tudomást veszek a Szentlélekről? Vagy eljárok vasárnap a misére, megteszem ezt meg ezt, és azt hiszem, hogy ez elegendő? Az életemet csak félig, langyosan élem – elszomorítva a Szentlelket, aki nem adhat nekem erőt az előrehaladáshoz, a megnyíláshoz? Vagy az életem szüntelen imában telik a Szentléleknek való megnyílásért, hogy Ő vigyen előre az evangélium örömével, és megnyisson Jézus tanításának, az igazi tanításnak, amely nem babonáz meg, nem tesz oktalanná, hanem igazi? – tette fel a kérdéseket Ferenc pápa, arra buzdítva, hogy mi is tegyük fel ezeket magunknak.

Fohászkodjunk, hogy a Szentlélek ráébresszen gyöngeségeinkre, melyek elszomorítják Őt, és előrevigyen minket, Jézus nevét elhozva másoknak is, megtanítva az üdvösség útjára. Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy megnyíljunk a Szentléleknek, és ne legyünk oktalanok, megbabonázottak, elszomorítva a Szentlelket – zárta csütörtök reggeli szentbeszédét Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír