Egy pásztor legyen szenvedélyes, tudjon megkülönböztetni, és legyen képes elítélni a rosszat – mondta a pápa június 22-én, a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmisén. A pápa – megfogalmazása szerint – Szent Pálban találta meg az igazi pásztor alakját, aki nem hagyja el nyáját.

Homíliájában a Szentatya a napi első olvasmányból indult ki (2Kor 11,1–11), összegyűjtve azon tulajdonságokat, amelyekkel egy pásztornak rendelkeznie kell.

Az első tulajdonság a szenvedélyesség, melynek jegyében azt mondja a pásztor a népének, hogy „Isten féltékenységével vagyok féltékeny rátok” (2Kor 11,1). Isteni módon féltékeny – jegyezte meg a pápa. A szenvedély tehát majdnem népe iránti „őrültséggé”, „ostobasággá” válik. Ezt nevezzük apostoli buzgalomnak. Nem lehet valaki igazi pásztor e belső tűz nélkül.

A pásztor második jellemzője, hogy képes megkülönböztetni. Tudja, hogy az életben létezik csábítás. A hazugság ura csábító. A pásztor nem. A pásztor szeret. A kígyó, az irigykedő viszont csábító, aki igyekszik eltávolítani a hűségtől, mert Pál isteni féltékenységének célja az volt, hogy a népet az egyetlen jegyeshez vezesse, hogy megtartsa a hozzá való hűségben. Az üdvtörténetben, a Szentírásban sokszor találkozunk az Istentől való eltávolodással, az Úrhoz való hűtlenséggel, a bálványimádással, ami olyan, mint a házasságbeli hűtlenség. A megkülönböztetni tudás – hogy hol vannak a veszélyek és hol vannak a kegyelmek, hol van az igaz út – annyit jelent, hogy a pásztor mindig elkíséri nyáját: a szép és a sötét pillanatokban, a csábítás perceiben is, és türelemmel visszatereli őket az akolba – hangzott el Ferenc pápa reggeli homíliájában.

A harmadik jellemző a képesség, hogy elítélje a rosszat – mondta a Szentatya. Egy apostol nem lehet naiv, vagyis olyan valaki, aki azt mondja: „Ah, minden csodás, menjünk előre… Ünnepeljünk, mindent meg lehet tenni…” Nem, mert létezik hűség az egyetlen jegyeshez, Jézus Krisztushoz, amit védelmezni kell. A pásztor tud elítélni, konkrétan nemet mondani egyes dolgokra, ahogy a szülők teszik a gyerekkel, amikor veszélyes dolgokhoz akar nyúlni. A jó pásztor tud elítélni néven nevezve a dolgokat, ahogy Szent Pál tette.

A pápa utalt június 20-i bozzolói és barbianai látogatására, melynek alkalmából két olasz pap sírját kereste fel. Milani atyáról szólva utalt mottójára, amelyet tanítványainak oktatásakor használt: „I care.” Mit jelent ez a mottó? – tette fel a kérdést a Szenatya. Elmagyarázták nekem: azt akarja jelenteni, hogy „nekem fontos”. Don Milani azt tanította, hogy a dolgokat komolyan kell venni, szemben azzal a divatos mottóval, hogy „engem nem érdekel”. Gondoskodni, törődni kell az életeddel, buzdította tanítványait Barbiana plébánosa.

Tudni kell elítélni azt, ami az életeddel szemben áll. Sokszor elvesztjük a képességünket, hogy elítéljünk valamit, és a nyájat azzal a „jósággal” akarjuk előrevinni, ami nemcsak naiv, de kártékony is – állapította meg Ferenc pápa. A „kompromisszumok jósága” ez, hogy csodálatot váltsunk ki, vagy a hívek szeretetét, azáltal, hogy rájuk hagyjuk, hadd tegyék, amit tesznek.

Homíliája végén a pápa összefoglalta gondolatait: Pál apostoli buzgalma szenvedélyes – ez az első jellemző. Olyan ember ő, aki tud megkülönböztetni, mert ismeri a csábítást, és tudja, hogy az ördög csábít – ez a második jegy. Rendelkezik azon dolgok elítélésének képességével, amelyek rosszat okoznak nyájának – ez a jó pásztor harmadik karakterjegye.

Ferenc pápa imádsággal zárta csütörtök reggeli homíliáját, amelyet az Egyház minden pásztoráért mondott, hogy Szent Pál közbenjárjon értük az Úr előtt, hogy minden pásztor rendelkezzen ezzel a három jellemzővel az Úr szolgálata során.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír