A félelem bénít. Ki ne emlékezne arra, amikor annyira megijedt, hogy még mozdulni sem tudott. A félelem erőt ad. Ki ne emlékezne arra, mikor az ijedtségtől akkorát ugrott, ami egy versenyen is megállta volna a helyét. Akkor most a félelem jó, vagy rossz? Nem jó félni, főleg nem rettegni, másrészt nagyon rossz lenne, ha egy közeledő autó elől nem ugranánk félre ijedtünkben! Milyen félelem az Isten félelme?

Az istenfélelemnek semmi köze nincs a rettegéshez. Az istenfélelem egy motiváló erő, ami két fontos megállapításból táplálkozik: Isten mindenható és Isten a szeretet. A Jelenések könyvének versében is ez a két tény sugárzik. A hatalmas univerzum teremtője még nagyobb, mint teremtménye. Olyan erő, akinek ítéletét senki sem hagyhatja figyelmen kívül, vagy akadályozhatja meg. A Jelenések könyve Istent a világmindenség trónján mutatja, minden más erő és lény fölött. Isten olyan isten, akinek a nagysága tisztelettel teli csodálattal tölti el a szemlélőt. Ez az istenfélelem egyik alkotóeleme. A másik abból a tényből ered, hogy Isten teremtett bennünket, értelmet, szabad akaratot és csodálatos ajándékokat adva egy igazi otthon közepette, az Édenkertben. A Jelenések könyvének ezen verse ugyanis pontos utalás a teremtés szombatnapjára és a tízparancsolat szombatjára, mint a teremtés emlékünnepére. Isten a teremtés munkájának céljává teszi, hogy az embernek mindene meglegyen. Isten szereti teremtményeit! Annyira szereti, hogy nemcsak életet ad nekik, de meg is menti őket saját élete árán Krisztus által. Ez a másik alkotóeleme az istenfélelemnek. 

Istent félni nem más, mint rácsodálkozni a Mindenható Isten személyre, akinek nyers ereje megfutamít bármilyen más hatalmat, de aki mégis ezt a fantasztikus erőt arra használja, hogy megszabadítsa teremtményeit a bűn és halál fogságából!

Ezért inkább Istent féld, és inkább őt dicsőítsd ma teljes erőddel, teljes értelmeddel és egész lelkeddel!

Áldott napot!

bejegyezte: robert csizmadia – március 26, 2021