A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti
nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára
húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján
különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt
karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi gras, szó
szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább
a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó
szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a Napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
Zala megyében több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden
'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának
öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a
falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát,
édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy
függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál
igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják
egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.
Kommentáld!