Február 2. - A szerzetesek világnapja.

II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította a szerzetesek világnapjává február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony napját.

Ferences szerzetesek énekelnek a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen, ahol a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja alkalmából zarándoklatot tartottak a Magyarországon élő szerzetesek.
Mátraverebély, 2009. február 2.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Az ünnep célja hálát adni Istennek a szerzetesi élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében a szerzetesség ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a szerzeteseknek, hogy tudatosuljon bennük "életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára".

Szerzetesrenden az egyházuk által jóváhagyott szabályok, regulák szerint élő és általában közös fedél alatt, kolostorban (rendházban, monostorban, zárdában) lakó szerzetesek (barátok), illetve szerzetesnők (apácák vagy nővérek) közösségét értjük. Szinte minden vallásban kialakult ez az istentiszteleti életforma.

Szerzetes van imádkozó, meditáló, képtanulmányozó, kolduló, tanító, gyógyító, sörfőző és sajtkészítő, de volt kolostorépítő és kódexmásoló is.

A szerzetesség kezdetei a IV. századra nyúlnak vissza. Ebben az időben sok keresztény a sivatagi magányban és visszavonultságban, aszkétikus életmódot folytatva iparkodott közelebb kerülni istenéhez. Az ilyen anachorétáknak is nevezett remeték idővel közösségeket alkottak, ezekből jöttek létre a szerzetesrendek. Az első kolostort 332-ben, Felső-Egyiptomban alapították.

A keleti egyházak szerzetesi rendszerének atyjaként Szent Baszileioszt tisztelik, míg a nyugati világ rendjei Nursiai Szent Benedek (480-543) fellépésétől kezdve alakultak ki. Benedek 528-ban alapította meg a montecassinói kolostort, ezzel a nyugati szerzetesség alapjait is megvetette.

A katolikus egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az evangéliumi tanácsok vállalása, a szegénység, tisztaság és az engedelmesség fogadalma által. A szerzetesrendek korunkban is megtalálják feladataikat.

Míg egykor a szerzetesi közösség tagjai komolyan vették a külvilágtól való elvonulást, és gyakran csak saját családjukkal tartották a kapcsolatot, a mai szerzetesrendek olyan élet-, munka- és imaközösségek, amelyeknek tagjai - lelkészek, pedagógusok, nevelők - napjaink gondjaival foglalkoznak, tevékenységük elsősorban a társadalom peremcsoportjaira összpontosul.

Elérhetőségük is megváltozott a modern világban. Nem kell kolostorkapun kopogtatni, hogy a zárdafőnököt, apátot elérje a földi halandó, legtöbb rend él a modern technika adta lehetőségekkel, többek között honlapot is működtetnek.

Magyarországon a szerzetesek több tucat óvodát, általános iskolát, gimnáziumot, szakképzési intézményt, művészeti iskolát és kollégiumot tartanak fent.

A Magyar Katolikus Egyház csaknem kilencven - többségében női - szerzetesrendet, tart nyilván több mint 2500 taggal.