Álltunk Bábel falainál, és nem bírtuk felfogni, mit nem lehet azon érteni, hogy add kölcsön a kalapácsot? Nagy munkában voltunk, világos volt a terv, a cél, majd mi megmentjük magunkat egy újabb özönvíztől. Nem kell nekünk a Mindenható kegyelme, mi leszünk a magunk urai, istenei. Építünk egy tornyot, melynek teteje majd az eget éri, és valóra váltjuk azt, ami Ádámnak és Évának nem sikerül, istenek leszünk az Isten helyett.

Minden olyan olajozottan ment, raktuk egyik téglát a másikra, épült az álmunk, láttuk magunk előtt a fényes jövőt. Aztán egyszer csak furcsán kezdett fújni a Szél. Olyan másként, és már nem értettük egymás szavát. Hiába artikuláltunk, hiába üvöltöttük, hogy add ide azt az átkozott kalapácsot, a másik csak bámult ránk, egyre dühösebben, és magyarázta a saját igazát, amiből minden szó ismeretlenül csengett.

Világos terveinkből zűrzavar lett, bajtársból ellenség, a közös célból rémálom, és mentünk mindannyian a saját fejünk után. Évszázadok, évezredek teltek el, és mi továbbra is idegenek voltunk egymás szemében. Küzdöttünk a másik ellen, Isten ellen, küzdöttünk az önző, önös álmainkért, de a zűrzavar csak nem akart szűnni.

Míg egy napon megint fújni kezdett a Szél. Egészen szokatlanul. Aztán jött egy csapat boldog, sugárzó arcú férfi és nő, és elkezdtek beszélni. Beszéltek, és mi értettük, mind értettük. Mintha a ránk telepedett zűrzavar függönye lassan szertefoszlott volna. Értettük minden szavukat.

Istenről beszéltek. Istenről, aki az életét adta értünk egy durván ácsolt keresztfán. Istenről, aki érti mindannyiunk szavát, és akinek minden vágya, hogy végre mi is értsük az Övét. Istenről, aki nem hagy minket a káoszban, hanem elvezet Önmagához. Istenről, aki a mindent adta oda értünk, és aki miatt végre megérthetjük egymást.

És akkor már egyikünk sem kérte a kalapácsot. Vizet kértünk, mely elborít minket teljesen, vizet, ami lemossa rólunk a zűrzavar nyomát, és egy új életre indít minket. Aztán bort kértünk és kenyeret. Krisztust, aki miatt meghallhatom, és a Lelket, aki miatt megérthetem.

Áldott napot!

bejegyezte: sz-cs. andi – május 23, 2021